Az amerikai pénzügyminiszter és az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója Svájcban kezdett tárgyalásokat magas rangú kínai tisztviselőkkel, hogy enyhítsék a világ két legnagyobb gazdasága közötti vitát.
HIRDETÉS
Scott Bessent pénzügyminiszter és Jamieson amerikai kereskedelmi képviselő Genfben kezdett megbeszéléseket a He Lifeng miniszterelnök-helyettes vezette kínai delegációval - jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.
A város megnevezésén túl a találkozó pontos helyszínét nem hozták nyilvánosságra. Mindkét fél diplomatái megerősítették a tárgyalások kezdetét, de névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.
Kevés az esély arra, hogy a megbeszélések a kereskedelmi háború enyhítése felé mozduljanak el.** Van azonban remény arra, hogy a két ország csökkenti az egymás termékeire alkalmazott hatalmas vámokat, ami megnyugtatná a világ pénzügyi piacait és a Csendes-óceán mindkét partján működő, az USA és Kína közötti kereskedelemtől függő vállalatokat.
A múlt hónapban Donald Trump amerikai elnök összesen 145 százalékra emelte a Kínára kivetett amerikai vámokat, Kína pedig 125 százalékos vámmal torolta meg az amerikai importot. Az ilyen magas vámok lényegében egymás termékeinek bojkottját jelentik, megzavarva a tavaly összesen több mint 660 milliárd dolláros kereskedelmet.
Trump még a tárgyalások megkezdése előtt, pénteken felvetette, hogy az USA csökkentheti a Kínára kivetett vámokat, legalábbis erre következtethetünk a Truth Social közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, hogy "a 80 százalékos vám jól hangzik!″.
Sun Yun, a Stimson Központ Kína-programjának igazgatója megjegyezte, hogy ez lesz az első alkalom, hogy He és Bessent tárgyalnak, és kétli, hogy a genfi találkozó érdemi eredményeket fog hozni.
"A legjobb forgatókönyv az, hogy a két fél egyszerre állapodik meg a vámok csökkentéséről" - mondta, hozzátéve, hogy még egy kis mértékű csökkentés is pozitív jelzést küldene.
Mióta januárban visszatért a Fehér Házba, Trump agresszívan alkalmazza a vámokat, mint kedvenc gazdasági fegyverét. Például 10 százalékos adót vetett ki a világ szinte minden országából származó importra.
De a Kínával folytatott harc volt a legintenzívebb. A Kínára kivetett vámjai között szerepel egy 20 százalékos illeték, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre, hogy tegyen többet például azért, hogy megfékezze a fentanil nevű drog Egyesült Államokba áramlását. A fennmaradó 125 százalék egy olyan vitához kapcsolódik, amely Trump első hivatali idejére nyúlik vissza, és átfedésben van az akkor Kínára kivetett vámokkal, ami azt jelenti, hogy az egyes kínai termékekre kivetett vámok összege meghaladhatja a 145 százalékot.
Trump első hivatali ideje alatt az USA azt állította, hogy Kína tisztességtelen taktikát alkalmaz, hogy előnyökhöz jusson az olyan fejlett technológiák terén, mint a kvantumtechnika és az önvezető autók. Peking egyik taktikája az volt, hogy tudásuk átadására kényszerített nyugati cégeket, cserébe bejuthattak a kínai piacra.
A kínai technológiapolitikáért folytatott harc most folytatódik.
Trumpot a Kínával szembeni hatalmas amerikai kereskedelmi deficit is zavarja, amely tavaly 263 milliárd dollárt tett ki.