A moszkvai katonai parádé nemcsak a világháborús múltat, hanem Oroszország jövőbeli ambícióit is bemutatta.
HIRDETÉS
A már jól ismert látványos külsőségek közepette és történelmi közegben zajlott a 2. világháborús győzelemre emlékező parádé Moszkvában. A vendégek koszorújában egyedül Inácio Lula da Silva brazil elnök tekinthető egy demokratikus rendszer képviselőjének, míg a többi meghívott politikus jórészt tekintélyuralmi rendszerek vagy Moszkva szoros katonai szövetségeseinek vezetője.
A NATO köréből az egyetlen kivétel Robert Fico szlovák miniszterelnök, akinek megjelenése megütközést váltott ki szövetségeseinek körében. A fővendég ugyanakkor nyilvánvalóan Hszi Csin-ping kínai elnök volt, akivel Vlagyimir Putyin több kétoldalú szerződést is aláírt csütörtökön.
Annak ellenére, hogy Oroszország és India kapcsolatai az utóbbi években mélyültek, Narendra Modi indiai miniszterelnök elutasította Moszkva meghívását a május 9-i parádéra. Modi valószínűleg azért tette ezt, hogy elkerülje a személyes találkozást és közös mutatkozást Kína elnökével, aki Pakisztánt támogatja az újonnan kirobbant kasmiri válságban. „Modi féltékeny a Kínával ápolt kapcsolatainkra, és meglepődött, amikor megtudta, hogy Hszi lesz a parádé fővendége” – mondta egy moszkvai a diplomata, aki szerint Hszi jelenléte is nagyrészt „szimbolikus gesztus az eseményen”.
A Covid-válság óta legnagyobb arányú külföldi részvétel miatt a Kreml abban reménykedik, hogy ezt jelzésként használhatja fel ellenfelei felé, miszerint kudarcot vallottak Oroszország elszigetelésének erőfeszítései. Ezen túlmenően a Győzelem Napi megemlékezések látványosságát fogja felhasználni annak narratívájának újbóli hangsúlyozására, miszerint Oroszország ugyanazt a háborút vívja a nácizmus ellen Ukrajnában, mint amit a második világháború alatt, és hogy semmi sem állíthatja meg a győzelemért.
Putyin elnök rövid ünnepi beszéde is alapvetően a háborús erényekre, a hazaszeretet, a becsület és a bátorság elemeire épült, aktuális politikai eszmefuttatások mellőzésével.
„A Kreml azt tervezi, hogy a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulóját arra használja fel, hogy párhuzamot vonjon a jelenlegivel, és kijelentse, hogy a győzelem ugyanúgy elkerülhetetlen” – nyilatkozta Borisz Bondarev, az orosz ENSZ-képviselet korábbi diplomatája Genfben a The Moscow Timesnak.
A parádén felvonultatott fegyverzetek is a teljes erő bemutatását szolgálták, köztük a szuperszonikus ballisztikus rakétakomplexumok és a Szuhoj-57 PAKFA lopakodó vadászgépek.
"Az ukrajnai győzelem egyenértékű lesz a világháborússal"
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter május 8-án cikket tett közzé, amelyben azt állította, hogy Oroszország ukrajnai háborúja a történelemben a szovjet hadsereg és nép második világháború alatti győzelmével egyenértékű tettként fog bevonulni, és az ukrajnai győzelem elkerülhetetlen. A miniszter szerint ehhez a belső egység is elengedhetetlen, miként a Szovjetunió „erkölcsi és szellemi egysége” is kritikus tényező volt a második világháborúban aratott győzelmében.
A Kreml tisztviselői az elmúlt időszakban a második világháború mítoszaira támaszkodva generációkon átívelő állami ideológiát alakítottak ki, amelyet a Kreml a Nyugat elleni potenciális jövőbeli agresszió igazolására kíván felhasználni. Ezt a tendenciát a Nyugat is érzékeli, ezért katonai újratervezéssel és a védelmi kiadások masszív emelésével készül egy ilyen helyzetre.
Beluszov megismételte a Kreml gyakran hangoztatott narratíváját, miszerint Oroszországnak nem volt más választása, mint 2022 februárjában teljes körű inváziót indítani Ukrajna ellen, mert a helyzet „életről-halálra” szólt. A miniszter szerint Ukrajna a Nyugat Oroszország elleni „keresztes hadjáratának” csatornája, amely az örök ruszofóbia megnyilvánulása, és végső soron az orosz államiság felszámolására irányul.
Az új moszkvai ideológia szerint az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei „megfékezési” politikát folytattak Oroszországgal szemben, és olyan helyzetet idéztek elő, amelyben inváziót kellett indítani Ukrajna ellen Oroszország érdekeinek védelmében. A Kreml így próbálja összekapcsolni Putyin Nyugat-ellenes állításait a második világháború mítoszaival, ami egyben a szovjet korszak narratívájának felelevenítése is, mely szerint összeesküvés létezik Oroszország (a Szovjetunió) elpusztítására, és hogy a konfliktus soha nem ér véget.
Felkészülés egy NATo elleni háborúra
Belouszov a nagyszabású orosz katonai reformokat a NATO-val való jövőbeni konfliktus előkészületeiként azonosította, míg Dmitrij Medvegyev volt államfő és miniszterelnök megfenyegette az Ukrajnát támogató európai országokat.
Oroszország az ukrajnai invázió kezdete óta gyorsan reagált a NATO bővítésére és katonai fejlesztéseire. Megreformálta hadseregét, beleértve az orosz Nyugati Katonai Körzet átszervezését Moszkvai és Leningrádi Katonai Körzetekké, (MMD és LMD) történő átszervezését; két korábbi katonai akadémia újra nyitását és egy új harmadik katonai akadémia létrehozását. Megtörtént két egyesített fegyveres hadsereg, egy folyami flottilla, egy vegyes repülőhadtest és 50 egyéb alakulat és egység felállítása is. Az orosz katonai szerkezetátalakítási erőfeszítések a NATO elleni esetleges háborúra való felkészülés részét jelentik.
Medvegyev azzal fenyegetőzött, hogy az európai országoknak „emlékezniük” kell a „náci Németország megsemmisítő vereségére”, amikor Ukrajnát támogatják. Más [magas rangú orosz tisztviselők](https://t.me/MID_Russia/57570; https://t.me/RusEmbUK/2165; https://t.me/MID_Russia/57448; https://t.me/tass_agency/313910; https://t.me/tass_agency/313911;) is fokozták az európai államok elleni vádakat a „nácizmus” támogatása miatt az elmúlt napokban. Medvegyev fenyegetése a Kreml kampányának azt a részét képezik, amelynek célja, hogy az európai országokat elrettentse Ukrajna további megsegítésétől.
Peter Reesink altengernagy, a holland katonai hírszerző és biztonsági szolgálat vezetője a héten arra figyelmeztetett, hogy Oroszország legfenyegetőbb magatartása a katonai felhalmozás és a katonai eszközök Finnország és a balti államok felé történő áthelyezése. Reesink szerint Oroszország több tüzérségi üteget és lőszert gyárt, mint amennyire az orosz hadseregnek szüksége van az ukrajnai háborúhoz.
A Reuters május 8-án közzétett vizsgálatából kiderül, hogy Oroszország egy jelentős új hadianyag gyártósort épít a szibériai Bijszk Oleum üzemben, amely a tervek szerint évi 6000 tonna robbanóanyagot fog gyártani. A beruházással több mint 50 százalékkal bővíthető az orosz tüzérségi lövedékgyártás kapacitása.