Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni.
HIRDETÉS
A 69 éves Prevost az első amerikai pápa a katolikus egyház történetében. Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik - közölte a Vatikán.
Prevost a Szent Ágoston rend tagja, a New York Times szerint a szegények és a menekültek iránti elkötelezettsége hasonlít az elhunyt Ferenc pápáéra.
A katolikus egyház új feje Chicagóban született, és két évtizeden át Peruban szolgált misszionáriusként, tanárként és püspökként. Ferenc pápa haláláig rendkívül befolyásos pozíciót töltött be: azt a hivatalt vezette, amely kiválasztja a püspököket világszerte.
27 évesen avatták pappá, kánonjogból szerzett doktorátust a római Aquinói Szent Tamás Egyetemen. Az amerikai sajtó úgy jellemzi őt, mint aki valószínűleg folytatni fogja Ferenc pápa konzultációját, amelynek során laikusokat hívott meg, hogy püspökökkel folytassanak párbeszédet. Diszkrét és visszafogott emberként írják le.
Azt egyelőre nem tudni, hogy elődjéhez hasonlóan nyitottan fogadja-e az egyházban a meleg, leszbikus és transznemű embereket. Legutóbbi ismert megszólalása ezzel kapcsolatban 2012-ben volt, amikor azt mondta: a nyugati média és a popkultúra favorizálja azokat a nézeteket és gyakorlatokat, amelyek ellentétben állnak Isten tanításával, megemlítve a "homoszexuális életmódot" és az azonos nemű szülők és örökbe fogadott gyerekeik által alkotott "alternatív" családokat.
Donald Trump: Óriási megtiszteltetés
Donald Trump óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy amerikai egyházfője lehet a katolikus egyháznak. Az amerikai elnök a közösségi médiában megjelent üzenetben gratulált XIV. Leó pápának megválasztása alkalmából. Az amerikai elnök Truth Social oldalán megtiszteltetésnek nevezte, hogy Robert Francis Prevost püspök személyében az első amerikai pápa kezdi meg szolgálatát. "Micsoda izgalom és óriási megtiszteltetést az országunknak" - fogalmazott Donald Trump és hozzátette, várja a találkozást XIV. Leó pápával.
Elég volt négy forduló az új pápa megválasztásához
Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához - vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.
A 20. századi pápaválasztó bíborosi gyűlések (konklávék) közül egy sem tartott tovább öt napnál. XII. Piusz megválasztása tartott a legrövidebb ideig 1939 márciusában. Ebben az időszakban tízből hétszer olasz bíborost választottak meg római katolikus egyházfőnek.
1903. július 31-augusztus 4.: Giuseppe Sartót (X. Piusz, 1954-től Szent X. Piusz) a hetedik szavazási fordulóban választották meg a negyedik napon. A konklávén 62 bíboros volt jelen a 64-ből.
1914. augusztus 31.-szeptember 3.: Giacomo della Chiesa (XV. Benedek) a tizedik szavazási fordulóban kapta meg a szükséges többséget a harmadik napon. A 65 pápaválasztó bíborosból három észak-amerikai - a bostoni, a baltimore-i és a québeci - csak a szavazás után ért oda Rómába.
1922. február 2-6.: Achille Rattit (XI. Piusz) az ötödik napon, a 14 szavazási forduló után választották meg. A 60 bíborosból 53 volt jelen. Három észak-amerikai méltóság - a bostoni, a philadelphiai és a québeci - ezúttal sem ért oda időben.
1939. március 1-2.: Eugenio Pacellit (XII. Piusz) már a második nap megválasztották, mindössze három szavazási fordulóra volt szükség. A pápaválasztáson mind a 62 bíboros jelen volt. 1958. október 25-28.: Angelo Giuseppe Roncalli (XXIII. János, 2014-től Szent XXIII. János) a negyedik napon, a 11. szavazási forduló után lett pápa. Az 53 bíborosból 51 volt jelen. A két távolmaradó a magyar Mindszenty József és Alojzije Stepinac zágrábi érsek volt. Előbbi az 1956-os forradalom után a budapesti amerikai nagykövetségen keresett menedéket, utóbbi házi őrizetben volt, mert Jugoszlávia megalakulása után a horvát usztasa rezsimmel való együttműködés címén háborús bűnösnek nyilvánították.
1963. június 19-21.: Battista Montinit (VI. Pál, 2018-tól Szent VI. Pál) a hatodik szavazási fordulóban, a harmadik napon választották meg. A 88 bíborosból 80 volt jelen a konklávén. Mindszenty József ekkor is még a budapesti amerikai nagykövetségen volt.
1978. augusztus 25-26.: Albino Luciani (I. János Pál, 2022-től Boldog I. János Pál) megválasztásához mindössze két nap, négy szavazási forduló kellett. A 114 bíborosból 111 volt jelen a világ 49 országából, hárman betegség miatt maradtak távol. Tizenöt bíboros már az új szabály, a 80 éves korhatár miatt nem vehetett részt a konklávén.
1978. október 14-16.: A lengyel Karol Wojtylát (II. János Pál, 2014-től Szent II. János Pál) a harmadik napon választották meg, a nyolcadik szavazási fordulóban. Több mint 450 év után ő volt az első nem olasz pápa. A konklávén 111 bíboros vett részt.
2005. április 18-19.: A német Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) már a második napon, négy szavazás után megszerezte a szükséges többséget. A pápaválasztáson 115 bíboros volt jelen a világ 52 országából.
2013. március 12-13.: Az argentin Jorge Mario Bergogliót (Ferenc pápa) a második napon, az ötödik választási fordulóban választották meg. A konklávén 115 bíboros vett részt. Ferenc pápa a sorban a 266., egyben első latin-amerikai és első jezsuita pápa volt.