Az Alcatraz az amerikai börtönök szemetes gödre volt, ahol azokat a rabokat helyzeték el, akiknek társadalmi visszailleszkedését kilátástalannak látták: többnyire gyilkosokat, bankrablókat és gengszterbandák tagjait. A szigetet szökésbiztosnak tartották.
HIRDETÉS
Donald Trump vasárnapi rendelete arra utasítja a büntetésvégrehajtási hatóságot, az FBI-t és a Belbiztonsági Minisztériumot, hogy vegyék újra használatba a felújított és kibővített börtönszigetet. Az elnök vissza akarja állítani Amerika egykori szigorát, amikor nem lacafacáztak a legkeményebben bánni a társadalom szemetével, ami újra felszaporodott.
Vasárnapi bejegyzésében Trump azt mondta, hogy az Alcatraz újranyitása „a törvény, a rend és az igazságosság szimbólumaként fog szolgálni. ÚJRA NAGGYÁ TESSZÜK AMERIKÁT!” – tette hozzá.
Az elnök később még megjegyezte, hogy a 'radikalizálódott bírók' közül sokan minden egyes illegális bevándorlási ügyben pereket akarnak lefolytatni, ami több millió tárgyalást jelentene. „Ez egyszerűen nevetséges, és ennek tükrében az Alcatraz egy régi szimbólum, ami a törvényt és a rendet megjeleníti.”
A rendelet akkor született, amikor az elnök nyilvános összetűzésbe került a bíróságokkal, mivel kormánya sikertelenül próbált börtönbe küldeni vagy deportálni egyes bandatagokat Salvadorba.
Szökésbiztos hely? Valóban az
A mára már lepusztult sziklabörtön alig 2 mérföldre fekszik a San Francisco-i parttól. Az intézmény a 19. század közepén épült ki, és még ma is található rajta egy elvileg működőképes világítótorony. A szigetet 1934-ben rendelték a szövetségi kormány alá, ahol neves bűnözőket tartottak fogva, például Al Caponét vagy George „Géppuskás” Kelly-t. Az intézményt felügyelő Nemzeti Park Szolgálat rendszeresen szervez turistautakat a borzongani vágyó látogatóknak, és gazdag dokumentációs anyagot gyűjtött össze a börtönmúzeum számára.
A Börtönhivatal weboldala szerint „az Egyesült Államok Büntetés-végrehajtási Intézete csak 29 éven át működtette az Alcatrazt, tekintettel a fenntartás megugrott költségeire. A becslések szerint az Alcatraz üzemeltetése közel háromszor annyiba került, mint bármely más szövetségi börtöné” – mondja a hivatal.
A korabeli szövetségi ügyész rendkívül veszélyes intézménynek nevezte a börtönszigetet, ahol a végzetes elzártság fokozatos frusztrációt és erőszakot szült, több gyilkossággal a börtönőrök és több elítélt terhére.
A sziget fekvése, a hideg áramlatok és a csapatostul kószáló cápák miatt az Alcatrazról az a legenda járta, hogy onnan nem lehet megszökni. Az FBI dokumentációi szerint több évtized során egyetlen kísérlet sem volt eredményes. A feljegyzések összesen 36 rab szökési kísérletéről tudnak, akik közül a legtöbbet elfogták, hatot lelőttek, kettő vízbe fulladt, öt személyt pedig eltűntként tartanak nyilván.
A börtön ijesztő és rideg körülményei többször is megmozgatták a filmesek fantáziáját, például az Ed Harris főszereplésével A szikla című filmben, ahol az elhagyott börtön egy katonai puccs előkészítésének terepe volt.
A legsikeresebb filmes kísérlet azonban Clint Eastwood nevéhez fűződik, aki a Szökés az Alcatrazból főhőseként szerepelt (1979), és költségeihez képest ötszörös bevételt produkált.
Az Alcatraz kapacitásai és felszereltsége nyilvánvalóan nem fog jelentősen enyhíteni sem az amerikai szerezett bűnözés, sem az illegális banditizmus problémáján. A döntés kritikusai szerint nincs is többről szó, mint Trump erőfelmutatási kísérletéről annak igazolására, hogy kormánya mindent megtesz a polgárok védelmében.
Több bejegyzés szerint az újra nyitás nevetségesen romantikus, önkép-építő és érthetetlenül drága is, mivel nemcsak a szigetbörtön működtetése jár extrém költségekkel a hagyományos fegyintézetekhez képest, de megfosztja a Nemzeti Parkot is az évi milliós látogatóseregtől származó bevételektől.