Az orosz gazdaságot is tépázza a vámháború, az ukrajnai háború óta a legerősebben
Az orosz tőzsde több mint két év legrosszabb hetét szenvedte el Donald Trump amerikai elnök elsöprő globális vámjaira és az olaj világpiaci árának csökkenésére reagálva. Az ukrajnai békéről szóló tárgyalások enyhíthetnének a helyzeten, de ezek eredménye is nagyon távoli még.
HIRDETÉS
A moszkvai tőzsdén (MOEX) jegyzett cégenek piaci kapitalizációja két nap alatt 2 ezermilliárd rubellel (23,7 milliárd dollárral) csökkent. A MOEX Russia Index, amely Oroszország 43 legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatát mutatja, 8,05%-ot veszített a héten, ami a legrosszabb teljesítmény 2022 szeptembere óta, amikor a piacokat megrázta a Kreml bejelentése az ukrajnai háború miatti tömeges mozgósításról.
A pénteki kereskedés végén a legnagyobb veszteseknek Sberbank, a Gazprom, a Rosznyeft és a Lukoil mutatkozott. Nagyot esett az Aeroflot légitársaság is.
„Hatalmas válság bontakozik ki a szemünk előtt”
Jevgenyij Kogan befektetési bankár, a moszkvai gazdasági főiskola professzora megerősíti, amit a JP Morgan elemzői is állítanak, hogy 60% esélye van a globális recessziónak.
A nyersanyagexporttól erősen függő Oroszországnak különösen fájó lehet, hogy a vámok ezen a téren is - legalábbis egyelőre - áresést hoztak, ráadásul 10 százalék feletti szinteken. Az esések az ásványi anyagokra, így a rézre is kifejtik hatásukat.
Jelena Kozhuhova, a moszkvai Veles Capital elemzője szerint a globális kereskedelmi háború következményei – beleértve az alacsonyabb energiaárakat, az importköltségek növekedését és az újbóli inflációs nyomást – súlyosan érintik Oroszországot, annak ellenére, hogy az amerikai elnök várható bejelentései előtt sokan abban reménykedtek Moszkvában, hogy azok akár kedvezőek is lehetnek az országra.
Az orosz Urals nyersolaj, az ország legfontosabb exportkeverékének hordónkénti ára jelenleg 60 dollár alatt van. Ezek az alacsony árak hatással lesznek az állami költségvetésre, és valószínűsítik a rubel leértékelését a következő hónapokban – mondja Kogan. Emellett újra fenyeget a kényszer, hogy az orosz jegybank emeli az irányadó kamatszintet, ami idén elérheti a vészhatárnak tartott 25%-ot.
„A béketárgyalások előrehaladása enyhíthetne a helyzeten, de ez még várat magára” – jegyzi meg a a moszkvai szakértő.
Úgy tűnik, hogy Kirill Dmitrjevnek, az Orosz Befektetési Alap vezetőjének csütörtöki washingtoni látogatása sem segítette elő az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokat, és a megbeszéléseket nem követte olyan hivatalos közlemény, ami bizakodásra adna okot.
„Trump elnök nem fog beleesni a tárgyalásokról szóló, véget nem érő tárgyalások csapdájába. Hamarosan – heteken, nem hónapokon belül – tudni fogjuk, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a békét vagy sem” – mondta pénteken Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Ugyanakkor a NATO illetékesei nem érzékelik, hogy Moszkva kompromisszumra készülne, és még annak sem, hogy enyhítene a katonai nyomáson.
„Semmi jelét nem látjuk annak, hogy Oroszország céljai ebben a háborúban megváltoztak” – mondta a szövetség egyik magas rangú tisztviselője csütörtökön egy zárt tájékoztatón.
A hétvége eseményei szerint egyelőre kétséges, hogy a megelőző orosz várakozások bekövetkeznek arról, hogy kis mértékben, de növekedhet az egyes orosz termékek iránti kereslet.
Andrej Sizov, orosz mezőgazdaság tanácsadó még bízik abban, hogy a harmadik országok, köztük Oroszország agrár-exportőrei profitálhatnak a Kína-USA szakadásból. „Talán egy kicsit aktívabb lesz az állati termékek Oroszországból való eladása, és talán Peking visszatér az orosz búza teljes piacra bocsátásának kérdéséhez" - mondja Sizov a Telegramon, hozzátéve, hogy ez csak reménykedés, és még nagyon messze van a bizonyosságtól.