466 tartalékos katona szolgált Horatiu Potra magánhadseregében - állapította meg a román védelmi minisztérium vizsgálata, miután a zsoldoscég balsikerű kongói szereplése és Calin Georgescu szélsőjobboldali elnökjelölttel való kapcsolata az érdeklődés középpontjába került.
GYED-en lévő aktív hivatásos román katonák is szolgáltak Horatiu Potra zsoldos hadseregében, amely védelmet biztosított az orosz kapcsolatokkal vádolt Calin Georgescu elnökjelöltnek - állapította meg a román védelmi minisztérium vizsgálata, amelyet az Euractiv ismertet. A minisztérium azt vizsgálta, milyen kapcsolat van a hivatásos román hadsereg és a színes előéletű román zsoldosvezér vállalatai között, amelyek Afrika különböző országaiban láttak el védelmi feladatokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azt találták, hogy a román hadsereg 466 tartalékos állományban lévő tagja állt alkalmazásban a Potrához köthető cégekben. Ezeket az embereket koruk, egészségi állapotuk vagy más okok miatt helyezték tartalékos állományba, és közülük mindössze 24-en tértek vissza a hadseregbe.
Apa szolgálati útra ment - Kongóba
Hét ember ellen azonban eljárást indítottak, ugyanis aktív katonaként szülői szabadságot vettek ki, névleg azért, hogy a két évesnél fiatalabb gyermeküket gondozzák - de valójában Afrikában különböző védelmi jellegű feladatokat láttak el Potra vállalatainál. Ez a hét katona több előírást is megszegett azzal hogy engedély nélkül elhagyták az országot és a hivatásos katonai tevékenységükkel összeegyeztethetetlen munkát végeztek. Egy katona ügyét már átadták az ügyészségnek, a többi hat ellen jelenleg még csak fegyelmi és adminisztratív eljárás folyik. Közülük négyen visszatértek az egységükhöz és hárman még mindig GYED-en vannak.
A román védelmi minisztérium úgy ítéli meg hogy a zsoldosok reintegrálása a nemzeti hadseregbe nem ütközik akadályba, ugyanakkor sürgősen meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek miatt ezt a helyzet kialakult, és megelőző lépéseket tenni a hasonló helyzetek elkerülésére.
Horatiu Potra elsősorban Afrikában szolgáló biztonsági cégei, valamint annak alkalmazottai az elmúlt időszakban két ügy miatt kerültek a reflektorfénybe: a Kongói Demokratikus Köztársaságban a kongói hadsereg bérelte fel őket, elvileg képzési feladatokat végeztek Gomában, de az M23 felkelőcsoport januári támadása után ki kellett őket menteni az országból, ketten azonban meghaltak. Másrészt Calin Georgescu, a végül az elnökválasztási versenyből kizárt szélsőjobboldali, és a román titkosszolgálatok szerint Oroszország támogatását élvező jelölt mellett bukkantak fel marcona volt idegenlégiós figurák, és mint kiderült, ők is Horatiu Potra alkalmazásában álltak.
Drog, gyémánt, fegyverek, na meg az ortodox egyház
Potra maga is felbukkant a politikában egy szélsőjobboldali párt, a Szövetség a Hazáért (Alianța pentru Patri) környékén, ez a Liviu Dragnea közélettől korrupció miatt eltiltott volt szociáldemokrata politikushoz köthető formáció végül beolvadt egy másikba, a Nemzeti Identitás Ereje Pártba. A Szövetség a Hazáért-ot orosz mintát követő, ultranacionalista pártként jellemezték.
Potra a kilencvenes években a francia idegenlégióban kezdte karrierjét, dolgozott a francia csendőrségnek is, utána nyomoztak ellene drogkereskedelemért, de felmentették, különböző biztonsági cégeket alapított, testőrködött. A drogkereskedelmi ügyben nyomozó rendőrSzoros a kapcsolata egy Frank Timis nevű román-ausztrál bányavállalkozóval, akinek az afrikai bányáihoz kapcsolódó védelmi feladatokat látott el, de egy oknyomozó portál, a Rise Project cikke szerint egy ízben megpróbálták elrabolni a Romgaz igazgatóját, aki egy nagy értékű szerződésből kihagyta Timis cégeit. Potra afrikai ügyleteinek egy része feltételezések szerint gyémánt- és fegyverkereskedelemből származik. A Rise Project tárta fel azt is, hogy Potra cégeitől jelentős források áramlottak a román ortodox egyházhoz. Potrát a drogügyében nyomozó Traian Berbeceanu nagyon veszélyes embernek írta le, akinek töltött pisztoly volt a párnája alatt.
A Georgescu védelmével összefüggő ügyben február 26-án 47 házkutatást tartottak Potra cégeinél. A román ügyészség az alkotmányos rend megváltoztatása elleni tevékenységgel, illegális fegyvertartással, fasiszta vagy xenofób jellegű szervezet létrehozásával, közösség elleni izgatással és azzal vádolta, hogy valótlan állításokat tett a választási kampány finanszírozásának forrásairól.