Mindenki veszít - Trump vámháborúja káoszba löki az egész világ autópiacát
Az Egyesült Államok sem jut a remélt előnyökhöz, mert az intézkedések visszahatásai Amerikának is fájni fognak. Az elnök közben a Tik-Tokkal zsarolja meg a pekingi kormányzatot.
HIRDETÉS
Nem csak a gépjárművek, de az ellátási lánc, a szoftver-ellátás és a tengerhajózás is megérzi majd az oda-vissza szankciókat, globális válságot generálva. A világ nagy gazdasági tömbjei a legrosszabb forgatókönyvekre készülnek fel.
A tarifák bevezetése a jövő héten kezdődik
A fő „ellenségeket” is megnevezték
Az elnök kereskedelmi főtanácsadója azt közölte, hogy „az USA-ban eladott autók kevesebb mint 25 százaléka tartalmaz amerikai tartalmat”. Peter Navarro több országot is megnevezett, főként Németországot, Japánt és Dél-Koreát, melyek az amerikai kormány szerint aláásták a hazai cégek képességét, hogy külföldön értékesítsék autóikat. „Ez egyszerűen, egyszerűen nem igazságos, és ez meg fog változni" - mondta.
Miközben Trump elnök azzal érvel, hogy a vámok elősegítik az amerikai gyártás újjáélesztését, egyes autóipari vezetők és elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedések visszaüthetnek. Az Egyesült Államokba importált autókra és autóalkatrészekre kivetett 25 százalékos vám várhatóan megemeli az árakat az amerikai fogyasztók számára összekuszálja az ellátási láncokat.
A helyzet további fonákja az, hogy a vámok nem csak a külföldi termékeket, de azokat az amerikai márkákat is sújtják, amelyek Kanadában vagy Mexikóban készülnek, köztük a Ford Motor és a General Motors. Mivel az Egyesült Államokban eladott összes jármű közel fele, az alkatrészeknek pedig közel 60 százaléka importból származik, a tarifák jelentősen megemelhetik az autóárakat.
Ez fájni fog, mert a korábbi inflációs hullám egyszer már jelentősen megdrágította az autókat és teherautókat az amerikai fogyasztók számára.
„Akinek van üzeme az Egyesült Államokban, annak jó lesz” - Kanada viszont azonnali vesztes
A Fehér Házban tett nyilatkozatában az elnök azt mondta, hogy a tarifák arra ösztönzik majd az autógyártó cégeket és beszállítóikat, hogy az Egyesült Államokban alapítsanak üzemeket és eladási hálózatot. Az ipar azonban globális, és olyan kereskedelmi megállapodásokra épült rá, amelyeket stabilnak gondoltak a 60-as évek óta. Ez különösen igaz Észak-Amerikára és benne az Egyesült Államokra is, ahol Mexikó és Kanada a legnagyobb járműimport forrás, őket követi Japán, Dél-Korea és Németország.
A tarifák alapjaiban rázhatják meg a teljes autó- és autóalkatrész-gyártó ipart Kanadában, ahol körülbelül félmillió embert foglalkoztatnak az ágazatban, megtermelve az ország feldolgozóipari bruttó hazai termékének mintegy 10 százalékát.
A kanadai termelés 80-90 százalékát exportálják, és az 1965-ös autókereskedelmi megállapodás óta az üzemeket folyamatosan az Egyesült Államok piacának ellátására méretezték, bízva a megállapodás szilárdságában. Most viszont nehéz, sőt inkább lehetetlen lenne a meglévő gyárakat csak a kanadai piac számára működtetni.
Ugyanakkor a Kanadai Autóalkatrész-gyártók Szövetségének elnöke azt mondta, hogy ha tagjai termékeit bevonnák a vámtarifa alá, az iparág valószínűleg egy héten belül leállna Észak-Amerikában. „Az elnök igazán tompa eszközt használ” – mondta Flavio Volpe Trump elnökről.
Reagálniuk kell az ázsiaiaknak is
Japán mellett Dél-Korea a másik jelentős ázsiai autóexportőr az Egyesült Államokba. A Hyundai és a Kia 1,43 millió járművet szállítottak az Egyesült Államokba 2024-ben. Ez az ország 2,78 milliós járműkivitelének több mint felét tette ki.
A Hyundai már bejelentette, hogy 21 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban a gyártás bővítésébe. Trump elnök méltatta a bejelentést, ami szerinte azt bizonyítja, hogy vámpolitikája helyes, és munkahelyeket teremt.
Az elmúlt hetekben a japán tisztviselők és lobbisták arról próbáltak érvelni Washingtonban, hogy a japán autókat mentesíteni kell a vámok alól. Hangsúlyozták, hogy a japán autógyártók eddig is rengeteget fektettek be az Egyesült Államokban, és hogy a tarifák áremelésekkel árthatnak az amerikai fogyasztóknak. A japán cégek jelenleg 24 autógyártó üzemet üzemeltetnek az Egyesült Államokban, és ezek további bővítése évekbe kerülhet, megtérülésük viszont bizonytalan és valószínűleg szükségtelen is.
Európa is védekezik
Az autókra szerdán bevezetett 25%-os vám mellett április 2-tól az EU-nak számolnia kell azokkal a vámokkal, amelyeket a kölcsönösség elvével indokolt az amerikai elnök. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezek a vámok az európai országokat külön-külön vagy az EU-t, mint tömböt fogják érinteni.
Ugyanakkor az amerikai elnök - legalábbis egyelőre - rendíthetetlennek látszik és közölte, hogy nem óhajt tárgyalni az esetleges megegyezésekről és kölcsönös enyhítésekről. Emiatt az Európai Unió is kénytelen a leghatározottabb ellenintézkedéseket megtervezni.
A Bizottság konzultálni fog a tagállamokkal azoknak az amerikai termékeknek a listájáról, amelyeknek a vámját felfüggesztette az Unió Donald Trump első elnöki mandátuma után. Hírek szerint most felmerült, hogy össze lehetne állítani egy második hasonló listát is. Ezek az intézkedések egy szélesebb körű megtorló vámcsomag részét képezik majd, amely várhatóan április közepén lép hatályba.
Dúl a szócsata - mellette és ellene
Az amerikai Autóipari Dolgozók Szakszervezete támogatja a tarifákat, mondván, hogy a döntés „az olyan politikákhoz való visszatérést jelzi, amelyek az országot építő munkásokat helyezik előtérbe, nem pedig a könyörtelen vállalatok kapzsiságát”. Shawn Fain, a szakszervezet elnöke nyilatkozatában kijelentette, hogy „az autóiparban a megromlott kereskedelmi megállapodásaink kijavítása kezdődik, és a Trump-kormányzat történelmet ír lépéseivel”.
Ezzel szemben a több mint 120 éves Sierra Club a tarifák ellen szólalt meg. „A nem stratégiai autóvámok kivetésével Donald Trump megemeli az autók árait a dolgozó amerikai családoknak. Ahhoz, hogy a tarifák elősegítsék a hazai gyártás fellendítését, innovatív beruházásoknak is történniük kell az amerikai autóiparba" - mondja Katherine Garcia, a „Tiszta Közlekedést Mindenkinek!” kampány igazgatója.
A Sierra Club szerint az autóipar egy rendkívül komplex ágazat, amely már nem csak fémeket és gumit igényel, hanem egyre kifinomultabb mérnöki munkát, szoftveres hátteret és bonyolult klímavédelmi megoldásokat, amelyek szinte az egész világra kihatnak. Ezt a pókháló-finomságú láncolatot a Covid-válság egyszer már megtörte, és a károk még mindig éreztetik a hatásukat. Nincs értelme átgondolatlan intézkedésekkel tovább nehezíteni a nemzetközi együttműködés talpra állását, mondják a szervezet szakértői.
A kínai vámok viszont csökkenhetnek, ha Peking átengedi Amerikának a TikTok-ot
Az elnök belengette, hogy kiadhat egy másik végzést is, ami további időt biztosít arra, hogy amerikai vevőt találjanak a TikTok számára. Trump azt jelezte újságíróknak, hogy „talán adok nekik egy kis tarifacsökkentést, vagy valami ilyesmit, hogy megcsinálják”.
Trump hivatalba lépése előtt fogadta el a Kongresszus a törvényt, amely szerint a TikTok kínai székhelyű anyavállalatának vagy át kell adnia a közösségi média-alkalmazás amerikai tevékenységét, vagy szembe kell néznie azzal, ami lényegében belföldi tilalmat jelent. A Kongresszus eredetileg januári határidőt tűzött ki az ultimátumra, de az eladás nem történt meg, ami arra késztette Trumpot, hogy egyik első rendelkezésében 75 nappal késleltesse a törvény végrehajtását, a vevő megszerzésének reményében.
Az új határidő a jövő héten jár le, miközben az elnök már kivette a 20 százalékos újabb vámot a kínai termékekre. „A tarifák minden pontja többet ér, mint a TikTok” – mondta Trump a tárgyalások kilátásairól, hozzátéve, hogy hajlandó további haladékot adni a platform amerikai eladására.
„Ha nincs kész, az nem nagy ügy. Majd meghosszabbítjuk” - mondta az elnök a Fehér Házban.
