Albert Corrierit 1943-ban Marseille-ből Németországba hurcolták, ahol több mint két évig fizetés nélkül dolgozott egy vegyi üzemben. Ügyvédje szerint Franciaország megsérti a nemzetközi jogot, ha megtagadja a 43 ezer euró kifizetését.
HIRDETÉS
Egy 102 éves francia férfi 43 ezer eurót követel Franciaországtól a második világháború alatt Németországban végzett kényszermunkáért.
"Szeretnék büszke lenni arra, hogy francia vagyok és szeretném magam mögött hagyni a francia-német történelemnek ezt a szakaszát. Úgy érzem, hogy a politikusok elárultak" - mondta az Euronewsnak Albert Corrieri, aki idén lesz 103 éves.
Corrieri mindössze 21 éves volt, amikor német tisztek elvitték őt a marseille-i étteremből, ahol vízvezeték-szerelőként dolgozott. A francia Vichy-kormány által 1943-ban életbe léptetett kötelező munkaszolgálat (STO) program részeként küldték Németországba.
Corrieri az IG Farben vegyi üzemében, a ludwigshafeni táborban dolgozott, amíg 1945. április 15-én amerikai katonák fel nem szabadították.
Közel nyolc évtizeddel a kényszermunka befejezése után a százéves férfi pert indított a francia állam ellen, azt követelve, hogy fizessenek neki 43 eurós eurós kártérítést - ami nagyjából 10 eurós órabérnek felel meg - a háború alatt, szándéka ellenére végzett több mint kétéves munkájáért.
Corrieri az Euronewsnak elmondta, hogy már az 1950-es évek óta küzd a kárpótlásért.
"Soha nem jutottam semmire, de tavaly egy történész barátom azt javasolta, hogy forduljak bírósághoz az ügyben" - mondta.
"Az idő nem nekem dolgozik, már nem engedhetem, hogy sokáig elhúzódjon az ügy. Ez a pénz a méltóságról szól. Ezzel tartozom önmagamnak. Ha nem tudom elkölteni, akkor gyermekeimé lesz" - tette hozzá Corrieri.
A 102 éves férfi kedden Marseille-ben vett részt az ügyében tartott meghallgatáson.
A tárgyaláson a bíróság közmeghallgatója kijelentette, hogy egy 1951-es törvény - amely lehetővé teszi, hogy a kényszermunkások kárpótlást követeljenek a francia államtól - elévült 1955-ben.
Eszerint Corrierinek - aki március 18-ra várja a bíróság döntését - már késő benyújtania a jóvátételi igényét.
Michel Pautot, Corrieri ügyvédje az Euronewsnak elmondta, hogy szerinte egy ilyen döntés a nemzetközi jog megsértését jelentené.
"Ügyfelemet deportálták és rabszolgasorba taszították, mindkettő emberiesség elleni bűncselekmény. Ezek a bűncselekmények nem évülnek el, így ha a bíróság elutasítaná a kérelmünket, az azt jelentené, hogy kettős mércét alkalmaz az emberiesség elleni bűncselekmények tekintetében" - mondta.
'A hiteles történelemért és az emlékezésért'
Az Euronews által látott dokumentum, Corrieri deportálási igazolványa bizonyítja, hogy a férfit deportálták és kényszermunkára fogták a munkaszolgálat keretében.
Pautot szerint az ügy azért fontos, mert "a hiteles történelemért és az emlékezetért folytatott harcról van szó".
"Az STO áldozatai nem maradhatnak a történelem elfeledett áldozatai" - tette hozzá.
Miközben több százezer francia állampolgárt deportáltak kényszermunkatáborokba, sokan közülük soha nem tértek haza, életüket vesztették és már csak néhány túlélő számolhat be az ott történtekről.
Nem párját ritkító, egyedi ez az eset, hiszen Pautot februárban már indított egy kártérítési pert Nizzában. Ott és akkor nem a saját, hanem egy másik százéves, Erpilio Trovati nevében, aki szintén kényszermunkát végzett a háború alatt.
Trovati kérelmét elutasították, éppen az 1955-ös kényszermunkára vonatkozó elévülési időre hivatkozva. Ő azonban fellebbezett a döntés ellen. Másodfokú ítélet még nem született.