A február elején nagy port kavart javaslat ellenében az egyiptomi terv a Gázai övezeten belül "védett körzeteket" hozna létre. Ezekben a palesztinok nyugodtan élhetnének arra várva, hogy egyiptomi és nemzetközi építőipari cégek állítsák helyre a terület megrongálódott infrastruktúráját.
HIRDETÉS
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök válaszul Donald Trump birtokbavételi javaslatára kijelentette, hogy országa egy másik helyreállítási tervet dolgoz ki a Gázai övezet újjáépítésére anélkül, hogy a palesztinokat hosszútávon is kiszorítanák az övezetből.
Az Al-Ahram egyiptomi napilap szerint a javaslat értelmében Gázában ideiglenesen "védett körzeteket" hoznának létre, ahol nyugodtan élhetnének a palesztinok, miközben egyiptomi és nemzetközi építőipari cégek restaurálnák a lepusztult háborús övezetet.
Egyiptomi tisztviselők, arab és nyugati diplomaták elmondása szerint Egyiptom már elkezdte az egyeztetést a Trump-i kezdeményezésen felháborodott és azt elutasító európai diplomatákkal, szaúdi, katari és Egyesült Arab Emírségek-i tisztviselőkkel és befektetőkkel. Ezek szerint már az újjáépítési munkálatok finanszírozási kérdéseiről is tárgyalnak. A mostani értesülések szerint a rekonstrukcióról folyó részletes egyeztetés érdekében februárban konferenciát is szerveznek.
Mi történt korábban?
Az ellenjavaslatot azután adta az egyiptomi elnök, hogy február elején nemzetközi felháborodást váltott ki Donald Trump felhívása, mely szerint kitelepítenének 1,8 millió palesztint, aki a Gázai övezetben él, hogy ott az Egyesült Államok fennhatósága alatt a "Közel-Kelet riviéráját" építsék meg. Donald Trump terve szerint a palesztinokat nem engednék vissza, hanem Jordániába és Egyiptomba telepítenék ki.
Erre válaszul a palesztin lakosság és a közel-keleti államok sokasága – köztük Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia – elutasította Trump ötletét. A palesztinokat támogató államok többek között azért tettek így, mert nem fogadnák be a Gázai övezet (a terv végrehajtása esetén) kitelepítendő lakosságát. A jogvédő szervezetek kiálltak a gázai palesztinok mellett és kijelentették, hogy az amerikai javaslat etnikai tisztogatásnak és potenciális háborús bűncselekménynek minősül. Az európai országok nagy része szintén elítélte Trump tervét.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban dicsérte Donald Trump ötletét, és kijelentette, hogy Izrael annak a végrehajtására készül. Hétfőn a térségben járt Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki szaúd-arábiai látogatásakor elmondta, hogy az Egyesült Államok kész meghallgatni alternatív javaslatokat. "Ha az arab országoknak van egy jobb tervük, akkor az nagyszerű" – mondta korábban a politikus a "Clay and Buck Show" című amerikai rádióműsorban. Ezek alapján az feltételezhető, hogy az amerikai javaslat inkább a Donald Trump által képviselt aggresszív tárgyalási technika egy újabb vívmánya, mintsem a palesztin lakosság kitelepítésére vonatkozó kidolgozott terv egy előzetes bejelentése.
Az újjáépítési tervek a tűzszünet második szakaszától függnek
A gázai fejlemények azért értek kritikus időszakba, mert a tűzszünet első szakasza március elején lejár. Izraelnek és a Hamásznak még tárgyalnia kell a tűzszünet második fázisáról, melynek céljai között szerepel a terrorszervezet által fogva tartott további izraeli túszok szabadon bocsátása, a teljeskörű izraeli kivonulás Gázából, illetve a háború hosszútávú leállítása.
Lehetetlen azonban végrehajtani bármilyen újjáépítési tervet a második szakaszról szóló megállapodás nélkül. Az sem várható sikeres tárgyalási folyamatok nélkül, hogy eldőljön a kérdés, hogy ki fogja Gázát hosszútávon kormányozni. Izrael nem kevesebbet, mint a Hamász szervezeteinek felszámolását, ezzel együtt pedig politikai és katonai befolyásának teljes megtörését követeli. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasított minden lehetséges palesztin állami tervet és a Nyugat által támogatott és Ciszjordánia egyes részeit kormányzó Palesztin Hatóság bármilyen szerepét a Gázai övezet irányításában. Az izraeli politikus követelésein túl nem adott semmilyen alternatívát.
A Hamász korábban azt mondta, hogy hajlandó lemondani a hatalomról Gázában. Abdul Latif al-Qanou, a terrorszervezet szóvivője elmondta, hogy a Hamász a terület irányítására elfogad egy palesztin egységkormányt a Hamász részvétele nélkül, vagy egy technokratákból álló bizottságot. A Palesztin Hatóság eddig ellenzett minden olyan Gázára vonatkozó tervet, amely kizárja őt.
A most elhintett egyiptomi javaslat központi eleme egy olyan palesztin kormányzat létrehozása, amely vállalja, hogy független marad a Hamásztól és a Palesztin Hatóság befolyásától – állítják a tervben érdekelt egyiptomi tisztviselők. Ez a koncepció megbukik a terv azon pontján, hogy egy olyan palesztin rendőri erő létrehozását szorgalmazzák, amely főként a Palesztin Hatóság volt rendőreiből állna, akik a Hamász 2007-es hatalomátvétele után Gázában maradtak. Ezt a rendőri alakulatot egyiptomi és nyugati egységekkel erősítenék meg.
Mit tudunk eddig a tervről?
Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián tájékoztatta a német külügyminisztert és más uniós tisztviselőket is a tervről – állítják az Al Ahramnak nyilatkozó egyiptomi tisztviselők. Elmondásuk szerint Egyiptomi, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek vezető tisztviselői a héten egy rijádi találkozón vitatják meg az egyiptomi javaslatot, mielőtt annak terveit bemutatnák egy februárra tervezett arab csúcstalálkozón.
Az egyiptomi tervről annyit lehet tudni, hogy az egy háromfázisú újjáépítési folyamatot ír elő, amely akár öt évig is eltarthat anélkül, hogy a palesztinokat eltávolítanák a Gázai övezetből. A terv három védett körzetet jelöl ki a területen, ahová a palesztinokat a kezdeti hat hónapos szakaszban áttelepítik. A védett körzeteket mobilházakkal és menedékhelyekkel szerelik fel, ahová humanitárius segélyek áramlanak majd.
A restauráció munkafolyamataiból több mint két tucat egyiptomi és nemzetközi cég venné ki részét. Az újjáépítés pedig több tízezer munkahelyet biztosítana a gázai lakosságnak, mondták az egyiptomi tisztviselők az Al Ahramnak az egyiptomi gazdasági érdekekről a szociális szükségletekre helyezve át a hangsúlyt.