Trump-Putyin tapogatózások ide vagy oda, közben azért Ukrajnának kellenek a további fegyverek
Kijev attól tart, hogy a jelenleg még áttekinthetetlen és csak feltételezett amerikai-orosz tárgyalások beharangozása megbéníthatja vagy korlátozhatja azoknak a fegyverzeteknek a szállítását, amelyekről korábban már megegyeztek az USA-val.
HIRDETÉS
Az amerikai és az orosz elnök megállapodott abban, hogy „azonnal megkezdik a tárgyalásokat” az ukrajnai háború befejezéséért – mondta Donald Trump szerdán, miután telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, hozzátéve, hogy „informálni fogja” Kijevet a beszélgetésről. Az ukrán politikai és katonai vezetők azonban úgy reagáltak, hogy Putyin többször is megszegett ígéretei miatt az Egyesült Államok katonai támogatása még egy rövid távú tűzszünethez is elengedhetetlen.
A kép még zavaros
Ukrajna optimizmusát erősen rontja az új amerikai védelmi miniszter kijelentése, ami teljesen új dimenziót ad Ukrajna védekező háborújának, de azt még nem tudni, hogy mennyiben érinti a katonai ellátás további menetét és méretét.
A tisztánlátást megnehezítik az olyan hamis híresztelések is, mint például az erős közvéleménybefolyásoló Tucker Carlsoné, aki azt állítja, hogy Ukrajna a feketepiacon értékesíti tovább az amerikai fegyvereket, beleértve drogkartelleket is, amit a kijevi hadvezetés hevesen cáfol.
A Defense One amerikai katonai szaklap szerint Ukrajna valószínűleg nem fog beleegyezni a tűzszüneti tárgyalásokba, hacsak nem lehet biztos abban, hogy meg tudja védeni a még birtokában lévő területeket. Ennek viszont előfeltétele, hogy megkapja az ígért amerikai fegyvereket.
A lapnak korábban nyilatkozó Olekszandra Usztyinova ukrán parlamenti képviselő hangsúlyozza, hogy ez nem Volodimir Zelenszkij kizárólagos hatásköre, mert a feladása vagy cseréje szuverenitási ügy, aminek eldöntése nem késleltetheti a fegyverszállítási megállapodásokat.
A múlt héten két ukrán harctéri parancsnok azt mondta katonai portálnak, hogy Putyin valószínűleg egy éven belül nagyobb intenzitással újraindítja a háborút, és Ukrajnának fel kell készülnie egy elhúzódó háborúra, azaz nem bíznak abban, hogy végleges és tartós békeszerződést lehet kötni az orosz vezetővel.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége lesz nagy hatótávolságú tüzekre, például ATACMS-rakétákra, amelyek elérhetik az orosz bázisokat és logisztikai csomópontokat, ha Moszkva egy újabb nagy támadás előkészítését rendeli el.
Kijevnek más fegyverek és felszerelések is kellenek ahhoz, hogy megakadályozzák a kisebb léptékű támadásokat. Ilyen fegyverzetnek számítanak a Lockheed Martin Black Hawk helikopterei, amelyek segítenek az olcsó orosz drónok elleni küzdelemben, és járőrözni az egyeztetett vonalakon. „Fél éve már, hogy 12 Black Hawkot kértünk. Nem fogjuk használni a frontvonalban, de sokkal egyszerűbb egy géppuskás helikopterrel lőni az olcsó iráni drónokat, mint rakétákat pazarolni rájuk” – mondja az egyik ukrán törzskari tiszt.
Az ukrán katonai vezetés egyetért abban, hogy a helikopterek lehetővé teszik a gyorsreagálást a tűzszünet megsértésére, és kisebb pénzügyi vagy logisztikai terhet róna Ukrajnára, mint néhány más amerikai rendszer – mondta Jon Hemler, a Forecast International katonai lap elemzője.* A beszerzéseket megkönnyítené, hogy a Black Hawk-nak van lengyel változata is, ami jóval olcsóbb és gyorsabban hadrendbe állítható.
Ki fogja most fizetni Ukrajna fegyvereit? Több teher fog hárulni Európára, de az USA nélkülözhetetlen marad
Trump tisztségviselői láthatóan arra fognak törekedni, hogy Ukrajna fegyverellátását nagyoabb arányban terheljék az európai szövetségesekre. A Kiel-i Világgazdasági Intézet adatai szerint 2022 óta az Egyesült Államok mintegy 94 milliárd dollár segélyt nyújtott Kijevnek, amiből 66 milliárd volt katonai célú, míg az európai nemzetek támogatása közelít a 130 milliárdhoz. Téves tehát az az általánosan elterjedt kép, hogy az ukrajnai védelem terhei jórészt az Egyesült Államokat sújtanák.
Az ukrán katonai és kormányzati tisztviselők tudomása szerint Európa továbbra is hajlandó támogatni Ukrajnát, de az amerikai felszerelések nélkülözhetetlenek maradnak a területvédelemhez és a nagyobb hatósugarú támadó hadműveletekhez. A múlt hónapban Mark Rutte NATO-főtitkár azt közölte, hogy ha az új Trump-kormány továbbra is hajlandó ellátni Ukrajnát a saját védelmi ipari bázisáról, akkor a számla kiegyenlítésében az európaiaknak is részt kell vállalniuk.
A Fehér Háznak üdvözölnie kell ezt a javaslatot, mondja Derek Bisaccio, a Forecast International szerkesztője, aki úgy látja, hogy az európai országok az elmúlt években hatalmas mennyiségű katonai hardvert vásároltak az Egyesült Államoktól saját hadseregeik számára.
A rendelések kiterjesztése nemzeti szinten dől el, vagyis hogy az egyes országok amerikai fegyvervásárlásai mehetnek-e tovább Ukrajnába. Mégis, az európai NATO-tagok már alkalmaznak együttes beszerzési megállapodásokat, főként az közös európai védelmi ipar megerősítésére. Olyan közös beszerzési programokról van szó, mint például az EDIRPA, amelynek egyik fő rendeltetése az űr- és a nagy magasságú légvédelem.
A szakértő azonban világosan jelzi, hogy az Egyesült Államok fegyvereinek megvásárlása visszaszorul néhány európai fővárosban. Több kormány inkább az uniós fegyverzetekre helyezné a hangsúlyt (német, francia, brit), más politikai erők viszont a támogatások csökkentésének vagy teljes megszüntetésének a pártján állnak.
„Európa álláspontja nem egységes, és ha megjelenik egy nagyobb európai törekvés, hogy amerikai fegyvereket vásároljanak Ukrajnának, akkor az ebben résztvevők száma erősen korlátozott lesz.”
