A Trumpot a merényletből kimentő ügynök lesz az elnöki titkosszolgálat új parancsnoka
„Teljes mértékben bízom abban, hogy Sean minden eddiginél erősebbé teszi az Egyesült Államok titkosszolgálatát. Egy remek ügynök, bátor férfi, és kiváló amerikai”. (Donald Trump)
HIRDETÉS
Tavaly július közepén egy mesterlövészi precizitással leadott lövés kis híján kioltotta Donald Trump elnökjelölt életét a pennsylvaniai Butlerben, egy kampánygyűlés során. A titkosszolgálat ügynökeit vezető Sean Curran példás gyorsasággal mentette ki Trumpot a veszélyhelyzetből, ahol újabb lövés(ek) lehetősége fenyegetett.
Az incidens után lemondott a titkosszolgálat vezetője, aki elismerte, hogy a szervezet nem végzett elégséges preventív munkát az eseményt megelőzően, és nem vette figyelembe azokat a fenyegető jeleket, amelyek egy merényletre utaltak.
Donald Trump - immár elnökként - most a butleri egység vezetőjét nevezte ki a fontos biztonsági feladatra.
Hatalmas súlyú felelősség és feladatkör
Mivel az Egyesült Államok elnöke egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, személyes biztonságának védelme kiemelt jelentőségű feladat, amit magas szintű titkosság és különleges hatáskör övez. A Ronald Reagan elnöksége alatt felállított és 16 ügynökséget egybe fogó IC (Intelligence Community) hierarchiájában a titkosszolgálat a Belbiztonsági Minisztérium része, de akcióiban teljes függetlenséget élvez. Jogosult felülírni az FBI vagy a CIA döntéseit is, ha az ügy az elnök személyének közvetlen biztonságát is érintheti. A testület nyomozati és bűnmegelőzési jogkörrel is rendelkezik.
Emellett a titkosszolgálat feladata a Fehér Ház védelme, és neki kell gondoskodnia a volt elnökök és a választási kampány során az elnökjelöltek biztonságáról is. Ez utóbbi feladatkörében volt jelen a szolgálat Butlerben tavaly júliusban. A védelem a mindenkori alelnökökre is kiterjed.
A titkosszolgálatnak feladata az USA-ba látogató vezető külföldi politikusok védelme is, egyeztetve az adott ország szolgálataival.
„Sean nagy hazafi, aki egyszer s mindenkorra megállítja az őrültséget. Nincs jobb ember erre a pozícióra!” – kommentálta a döntést az elnök. A közösségi médiában általános megelégedés fogadta a hírt, remek választásnak mondva a kinevezést, és hogy a titkosszolgálat soha nem volt jobb kezekben.
A titkosszolgálat vezetőjének kiválasztása az elnök diszkrecionális joga, vagyis nem szükséges hozzá szenátusi megerősítés. A CBS News tudomása szerint Joe Biden elnök már a múlt hónapban előléptette Currant vezető ügynök-helyettesévé, miután négy évig őrizte Trumpot, mint volt elnököt és elnökjelöltet, és erről az átmenet során személyesen meg is állapodott a megválasztott elnökkel.
Az előtörténet
Az elnöki biztonsági szervezet létrehozásának gondolata már Abraham Lincoln idején felmerült, de nem alakult meg kelő időben ahhoz, hogy megvédhesse az elnököt John Wilkes Booth színész halálos támadásától.
1865-ben történt megalakulása után a titkosszolgálat nyakába varrták a pénzhamisítás elleni küzdelmet, ami akkoriban az amerikai gazdaság legnyomasztóbb problémája volt. Ezért sokáig a pénzügyminisztérium alá rendelték, és csak 2001-ben került a belbiztonsághoz.
A titkosszolgálat tagja az FBI egyesített terrorellenes csoportjának is, és partnere az eltűnt és kizsákmányolt gyermekek után kutató nemzeti központnak is.
A szervezetet övező gondos titkosság miatt nem tudunk minden akciójukról, de ismertek egyes nagyobb sikerei és kudarcai is. Utóbbiak körébe a sikeres elnök- és jelöltgyilkosságok (William McKinley, John F. Kennedy, Robert Kennedy), valamint a befejezett, de nem halálos merényletek tartoznak (Ronald Reagan).
A testület elkülönített költségvetése 2025-re 3,4 milliárd dollár, de több kiadása rejtve marad, eldugva más biztonsági szervezetek büdzséjében, főként a rendkívüli vagy a titkos akciók fedezésére.
