A tavalyi lett az első év, amikor meghaladta a másfél Celsius-fokot a globális felmelegedés - erősítették meg az Európai Unió Copernicus Climate Change Service kutatói. Ez azt is jelenti, hogy 2024 lett a valaha mért legmelegebb év a hivatalos mérések kezdete óta.
HIRDETÉS
Szakértők már tavaly év végén arról beszéltek, hogy minden idők legforróbb éve lehet 2024. Pénteken az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (C3S) kutatói Brüsszelben megerősítették, hogy statisztikáik hivatalos kezdete óta nem mértek magasabb átlaghőmérsékletet, miután a Föld felmelegedése meghaladta az 1,5 Celsius-fokot.
A C3S kutatói szerint bolygónk átlaghőmérséklete 1,6 Celsius-fokkal magasabb jelenleg, mint az iparosodás előtti 19. században, a fosszilis tüzelőanyagok égetésének jelentősen növekvő mennyisége miatt.
"Egészen hihetetlen a növekedési tendencia. 2024-ben szinte mindegyik hónap a legmelegebb, vagy a második legmelegebb volt, mióta méréseket készítünk" - mondta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója a Reutersnek.
A 1,5 százalékos számérték nem csak lélektani határ: 2015-ben a párizsi klímaegyezmény keretein belül az ENSZ tagállamai ezt a határt jelölték ki, amelynek betartása esetén még elkerülhetőek a globális felmelegedés végzetes hatásai.
A tudósok szerint a rekordhőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenység okozta klímaváltozással állnak összefüggésben, de emellett olyan faktorok is szerepet játszottak benne, mint a csendes-óceáni El Nino időjárási jelenség, amelynek szintén hatása volt a globális hőmérsékletek emelkedésére. A brit meteorológiai hivatal, a Kelet-angliai Egyetem és a brit Nemzeti Légkörtudományi Központ (NCAS) elemzései szintén arra az eredményre jutottak, hogy 2024 volt a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb éve a Földnek, és "valószínűleg" ez volt az első év, amelyben átléptük az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt.
Habár önmagában az, hogy 2024-ben meghaladta a 1,5 Celsius-fokot a globális felmelegedés mértéke, még nem borítja fel a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, a Copernicus Climate Change Service igazgatója szerint baljós jövőképet vetít elő.
"Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt túl fogunk lépni a 2015-ben megszabott határokon, ha nem cselekszünk gyorsan. Most még nincs késő, hogy az országok csökkentsenek kibocsátásukon, de lehet, hogy nemsokára már az lesz" - fogalmazott Buontempo.
A novemberben rendezett bakui COP29 konferencia felemásan sikerült a klímaváltozást érintő kérdések szempontjából: a fejlődő országok csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy a fejlett országok 2035-ig mindössze 300 milliárd dollárt nyújtanak nekik, hogy kezelni tudják a klímaváltozás következményeit. A szakértők szerint ugyanis ez az összeg mindössze a negyede annak, amire valójában szükség lenne. A fejlődő országok abban bíznak, hogy ez az összeg növekedni fog a következő években.
A károsanyag-kibocsátás kapcsán történt előrelépés, azonban szintén nem abban a méretben, amelyre a valódi változás érdekében szükség lenne. A bakui klímakonferencia bizonytalanságairól ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.