Egy volt libanoni hadseregtábornok szerint, még ha Izrael minden szárazföldi csapatát ki is vonja Libanonból, a légicsapásokat még mindig folytathatja.
HIRDETÉS
Az Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport közötti törékeny tűzszünet már több mint egy hónapja tart, bár úgy tűnik, hogy a megállapodás feltételeit a január végi határidőig valószínűleg nem sikerül teljes mértékben betartani.
A november 27-én kötött megállapodás értelmében a Hezbollahnak azonnal be kell szüntetnie az ellenségeskedést Dél-Libanonban, Izraelnek pedig 60 napon belül vissza kell vonnia az ottani erőit, és át kell adnia a térség ellenőrzését a libanoni hadseregnek és az ENSZ békefenntartóinak.
Izrael eddig csak kettőből vonult vissza az általa ellenőrzött számos dél-libanoni város közül, valamint továbbra is támadja a Hezbollah állítólagos bázisait azzal vádolva a csoportot, hogy megpróbál rakétákat kilőni és fegyvereket szállítani, mielőtt azokat elfoglalhatnák és megsemmisíthetnék.
A Hezbollah, amelyet a közel 14 hónapja tartó konfliktus súlyosan meggyengített, az ellenségeskedés folytatására figyelmeztetett , amennyiben Izrael nem vonul ki teljesen Libanonból a 60 napos határidőig.
Annak ellenére, hogy mindkét fél a tűzszünet megsértésével vádolja egymást, elemzők szerint a tűzszünet valószínűleg tartható lesz, ami reményt ad a háború miatt kitelepített és még mindig hazatérésre váró izraeli és libanoni családok ezreinek.
A Hezbollah először 2023. október 8-án lőtt rakétákat Izraelre, egy nappal azután, hogy a Hamász megtámadta Izraelt, ami kirobbantotta a jelenleg is tartó gázai háborút. Azóta az izraeli légi és szárazföldi támadások több mint 4000 embert, köztük több száz civilt öltek meg Libanonban, illetve több mint egymillió libanoninak kellett a lakhelyét elhagynia.
A Hezbollah rakétatüze mintegy 60 000 embert kényszerített arra, hogy elhagyja otthonát Észak-Izraelben, és 76 embert, köztük 31 katonát ölt meg. A Libanonon belüli műveletekben közel 50 izraeli katona halt meg
Mit tartalmaz a tűzszüneti megállapodás?
A megállapodás értelmében a Hezbollah és Izrael egyaránt leállítja a "támadó" katonai akciókat, de mindkét fél számára megengedett, hogy önvédelemből cselekedjen.
A libanoni hadsereg feladata megakadályozni, hogy a Hezbollah és más militáns csoportok megtámadják Izraelt. A Hezbollah a dél-libanoni létesítményeinek és fegyvereinek felszámolására is köteles - ami akár kiterjedhet az ország többi részére is, bár a megállapodás erről kifejezetten nem tesz említést.
A tűzszünet végrehajtásának felügyeletéért az Egyesült Államok, Franciaország, Izrael, Libanon és az ENSZ libanoni békefenntartó erői (UNIFIL) felelősek.
Végrehajtják-e a tűzszünetet?
A Hezbollah nagyrészt leállította az Izraelre irányuló rakéta- és dróntüzelést, míg Libanon legtöbb részén Izrael tartózkodik a Hezbollah elleni támadásoktól, azonban folytatta a rendszeres légitámadásokat az állítása szerint dél-libanoni és Bekaa-völgyi katonai objektumok ellen.
Izrael kivonult két dél-libanoni városból - Khiam és Shamaa -, de a Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint még mindig mintegy 60 másik várost tart megszállva.
Libanon a tűzszünet többszöri megsértésével vádolta Izraelt, és panaszt nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, amelyben a tűzszünet kezdete és 2023. december 22. között 816 "szárazföldi és légi támadást" rótt fel Izraelnek. A panasz szerint ezek a támadások akadályozták a libanoni hadsereg erőfeszítéseit a déli településeken való bevetésre és a tűzszünet betartására.
A libanoni hatóságok szerint Izrael polgári otthonokat és infrastruktúrát is lerombolt.
Izrael ellenben azzal vádolja a Hezbollahot, hogy több százszor megsértette a tűzszünetet, és saját panaszt nyújtott be a Biztonsági Tanácshoz azt állítva, hogy - egyéb jogsértések mellett - a Hezbollah fegyveresei lőszert szállítottak, izraeli katonákat próbáltak megtámadni, és rakétákat készítettek elő és lőttek ki Észak-Izrael felé.
Mi történik a 60 napos tűzszünet után?
Nadav Shoshani alezredes, izraeli katonai szóvivő szerint Izrael kivonulása a libanoni városokból a vártnál lassabban halad, részben azért, mert nincs elegendő létszámú libanoni hadsereg, amely átvehetné a helyüket. Libanon vitatja ezt, azzal érvelve, hogy megvárja Izrael kivonulását, mielőtt csapatokat telepítene a városokba.
Shoshani kijelentette, hogy Izrael elégedett a libanoni hadsereg ellenőrzésével azokon a területeken, ahonnan kivonult, és bár jobban örülne egy gyorsabb átadásnak, a biztonság a fő prioritás.
Harel Chorev, a Tel-Aviv-i Egyetem Izrael-Libanon kapcsolatok szakértője szerint Izrael nem tekinti "szentnek" a kivonulás 60 napos határidejét. Szerinte Libanonnak több ezer katonát kell toboroznia és bevetnie, mielőtt Izrael felkészülne az ellenőrzés átadására.
A Hezbollah tisztségviselői kijelentették, hogy ha az izraeli erők 60 nappal a tűzszünet kezdete után is Libanonban maradnak, újraindíthatják a támadásokat. Naim Kassem, a Hezbollah főtitkára azonban szerdán azt mondta, hogy a csoport egyelőre tartózkodik az akcióktól, hogy esélyt adjon a libanoni államnak arra, hogy "felelősséget vállaljon" a megállapodás betartatásáért.
A háború utolsó két hónapjában a Hezbollah jelentős veszteségeket szenvedett az izraeli légicsapások és a szárazföldi invázió miatt. A szíriai Aszad-rezsim bukása újabb jelentős visszaesést jelentett a csoport számára.
Bár talán nincs abban a helyzetben, hogy visszatérjen a nyílt háborúhoz Izraellel, Haszan Dzouni volt libanoni hadseregtábornok szerint a Hezbollah vagy más csoportok gerillatámadásokat indíthatnak, ha az izraeli erők Dél-Libanonban maradnak. Jouni figyelmeztetett, hogy még ha Izrael minden szárazföldi csapatát kivonja is, folytathatja a szórványos légicsapásokat Libanonban, hasonlóan a szíriai hadműveleteihez.