Már a harmadik karácsonyt töltik hadifogságban az Azovsztal ukrán védői

HIRDETÉS

2022 óta minden egyes héten tüntetnek az ukrán hadifoglyok családtagjai és barátai Ukrajna különböző városaiban. A céljuk az, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy szeretteik továbbra is orosz fogságban vannak, és szinte semmit nem tudnak róluk.

A karácsony előtti utolsó, kijevi tüntetésre készített egyik transzparens azt hirdeti, hogy minden fogságban töltött nap az utolsó is lehet. Egy másik azt, hogy „harcolj értük, ahogy ők harcoltak értünk". A résztvevők közül szinte mindenki azt várja, hogy valaki visszatérjen hozzájuk: az édesapjuk, a férjük, a testvérük, a fiuk. Az egyik legszívszorítóbb transzparensen ez áll: „arról álmodom, hogy élétben maradok addig a pillanatig, amikor az unokám hazatér".

Európában ajándékokra vágynak, Ukrajnában a hadifoglyok hazatérésére

Sok ukrán hadifogoly már a harmadik karácsonyát tölti orosz fogságban. Így például azok a katonák is, akik az Azovsztal acélművet védték Mariupolban az óriási orosz túlerővel szemben. Ők mára az ukrán ellenállás jelképévé váltak, de sokan közülük máig nem térhettek haza.

A hatalmas komplexum három hónapos ostroma végén 2500 ember adta meg magát Volodmir Zelenszkij elnök parancsára. Jelenleg nagyjából 1300-an vannak még orosz fogságban közülük. A családtagjaik egyesületet alapítottak, hogy képviseljék az érdekeiket. A szervezet szóvivője az Euronewsnak azt mondta, hogy nem tud jobb karácsonyi ajándékot elképzelni, minthogy végre visszakapják a szeretteiket:

„Míg Európában és Amerikában a gyerekek ajándékokra vágynak, addig ukrán gyerekek ezrei arról álmodnak, hogy végre otthon tudhassák fogságban lévő édesanyjukat és édesapjukat. A megmozdulások célja az, hogy a világ ezt ne felejtse el" - mondta Marianna Homeriki, majd hozzátette:

„A fogságba esett azovsztali védők gyermekeinek egy része azután született, hogy elfogták az apjukat. Számos anya évek óta nem látta a fiát, és nem hallott róla semmilyen hírt a fogságból. Egy ilyen tragédiának nem lett volna szabad megtörténnie a modern korban. A világnak emlékeznie kell erre".

Semmi hír nem jut haza a hadifoglyokról

A karácsony előtti, kijevi tüntetés résztvevői közül sokan nem is beszéltek a szeretteikkel azóta, hogy hadifogságba estek. Gyakran csak azoktól a katonáktól hallanak bármit is a szeretteik hogylétéről, akik valamelyik fogolycsere után hazatértek.

Az ukrán legfőbb ügyészség szerint tíz ukrán hadifogolyból kilenc van kitéve fizikai és lelki bántalmazásnak, szexuális erőszaknak vagy igazságtalan eljárásnak Oroszországban. Néhányukat már a rabosításuk előtt kivégezték. Az elmúlt közel három évben 177 alkalommal dokumentálták hadifoglyok meggyilkolását, az esetek közül közül 109 idén történt.

És bár egyre több a vizuális bizonyíték arra, hogy az orosz csapatok ukrán katonákat gyilkolnak, az ilyen nyilvánvaló háborús bűnöket továbbra is nehéz bizonyítani a Nemzetközi Bíróság előtt, mivel a holttestek előkerítése többnyire lehetetlen.

Homeriki szerint a családoknak nincs más esélyük, minthogy reménykednek a további fogolycserékben, de Oroszország nem sok érdeklődést mutat a hadifoglyai visszaszerzése iránt. A szóvivő kifejtette, hogy a nemzetközi szervezetek nem tesznek eleget, és a családok egyetlen reménye, hogy az ukrán erők „a megszállók elfogásával feltöltik a cserealapot".

A nemzetközi szervezeteket sem engedik oda az összes hadifogolyhoz

A harmadik genfi egyezmény konkrét szabályokat állapít meg a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan. Kimondja, hogy humánusan kell viselkedni velük és megfelelő élelemet, ruházatot és orvosi ellátást kell biztosítani számukra.

Az egyezmény szerint nem szabad akadályozni a hadifoglyokkal kapcsolatos humanitárius tevékenységet, beleértve a Nemzetközi Vöröskereszt vagy más pártatlan szervezet akcióit. A Vöröskereszt eddig közel 3500 hadifoglyot látogatott meg Ukrajnában és Oroszországban, de sok fogvatartotthoz nem engedik oda a munkatársaikat.

A fogságból visszatért ukrán katonák és a börtönben lévők családtagjai mind azt mondják, hogy nincs kapcsolatuk a fogvatartottakkal. Sőt, azt sem tudják, hogy életben vannak-e. Moszkva különösen vonakodik attól, hogy a mariupoli védőkről információkat adjon ki, vagy bevegye őket a fogolycserékbe.

Homeriki úgy tudja, hogy csak Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek a kurszki bevonulás során elfogott katonáiért cserébe adtak mariupoli foglyokat az oroszok. A többi elfogott orosz katona iránt nem igazán érdeklődnek az orosz hatóságok.

Arra a kérdésre, hogy mit mondana a karácsonyt és az év végi ünnepeket ünneplő európaiaknak, Homeriki azt mondja, azt szeretné, ha emlékeznének „minden ukrán hadifogolyra és civil túszra, és minden befolyásukat latba vetve megpróbálnák elérni a kiszabadításukat".

„Ezeket az embereket Ukrajna védelme közben, saját országuk területén ejtették fogságba, és Oroszországnak nincs jogi alapja arra, hogy továbbra is túszként tartsa őket fogva" - mutatott rá Homeriki.