François Bayrout olyan politikusnak tartják, aki képes lehet összehozni ellentétes politikai erőket Franciaország jövőjének érdekében. Az új miniszterelnök hétfőn és kedden tárgyal a pártok és a frakciók vezetőivel.
HIRDETÉS
Franciaország új miniszterelnöke, François Bayrou hétfőn ül le tárgyalni a főbb politikai pártok képviselőivel. A Nemzeti Tömörülés elnökét, Jordan Bardellát Marine Le Pen kíséretében már 9 órakor fogadta a Matignonban. Le Pen vasárnap megvetendőnek nevezte a centrista Bayrout és a kinevezését, de jelezte, hogy a Nemzeti Tömörülés képviselői nem fogják zsigerből elutasítani az új kormányzatot.
Bardellát és Le Pent Gabriel Attal, a Reneszánsz párt elnöke, Emmanuel Macron régi szövetségese követi, majd Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára, valamint Boris Vallaud és Patrick Kanner, a szocialista frakciók vezetői, és végül a Republikánus Jobboldali Csoport frakció, melyet Laurent Wauquiez, a frakció elnöke képvisel.
A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország képviselői visszautasították François Bayrou meghívását, a párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon pedig attól tart, hogy Bayrou kinevezése csak egy újabb komédia az ország történelmében.
Az egyeztetések kedden folytatódnak Demokratikus Mozgalom képviselőivel, majd a jobbközép Horizontok, utánuk a LIOT (a tengerentúli területek), majd a kommunisták és végül az UDR frakció, melyet a Köztársaságiak volt elnöke, Éric Ciotti vezet.
A 2025-ös költségvetés kényes kérdése
Bayrou a frakció- és a pártvezetőkkel jórészt a 2025-ös költségvetésről egyeztet majd. Érzékeny téma, ugyanis ez vezetett Michel Barnier kormányának bukásához, miután Barnier az alkotmány 49. cikkének 3. bekezdését felhasználva a szélsőjobb és a baloldali pártok kritikája ellenére keresztülvitte a 2025-ös költségvetést. Barnier ellen bizalmatlansági szavazást indítványoztak, a miniszterelnök pedig nem kapott további bizalmat a francia parlamenttől.
A 2025-ös költségvetés hiányában egy külön törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely az adóemelés, illetve a 2024-es költségvetés alapján történt hitelkiadások, valamint az állam és a társadalombiztosítás hitelfelvételének engedélyezésével garantálná az állam fennmaradását és anyagi biztonságát.
A törvényjavaslatot hétfőn vizsgálják meg a képviselők, akik közül néhányan jelezték, hogy módosításokat fognak kérni a jövedelemadó inflációhoz való indexálására, hogy elkerüljék a 2025-ös adóemelést.
A törvény szövegét ezt követően, e hét szerdán terjesztik a szenátus elé.