Miközben az Aszad-rezsim börtönében rejtett kamrák után kutatnak, a legnagyobb ellenzéki csoport, az iszlamista eredetű Hayat Tahrir al-Sham vezetője az állami intézményrendszer védelmére szólított fel.
HIRDETÉS
A legnagyobb szíriai felkelőcsoport, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) vezetője felszólította valamennyi frakció harcosait, hogy térjenek vissza bázisaikra és tegyék le a fegyvert, mivel Szíria történelmének következő fejezetéhez készül.
"Elvárom mindenkitől, akinél fegyver van, hogy menjen a szolgálati helyére és jelentkezzen az egységénél" - mondta Mohammed al Gholani a főváros ikonikus mecsetében. - "Nem fogadom el, hogy fegyveres káosz vagy bármilyen lövöldözés legyen az utcán".
Al-Golani, akinek csoportja, az iszlamista gyökerű Hayat Tahrir Al-Sham más ellenzéki csoportokat vezetett az Aszad trónfosztását célzó 12 napos offenzívában, Szíria korábbi miniszterelnökét, Mohammed Ghazi al-Dzsalalit nevezte ki az állami intézmények felügyeletére és a szociális szolgáltatások folyamatosságának biztosítására, amíg át nem adják azokat.
Al-Dzsalalit, aki idén szeptember közepétől miniszterelnökként szolgált Aszad vezetése alatt, vasárnap elfogták és fegyveresek egy csoportja által körülvéve kikísérték az irodájából. Azóta kijelentette, hogy kész átadni a hatalmat és együttműködni a lázadókkal.
Nem világos, meddig tart Al-Dzsalali ügyvivői tisztsége, de az arab médiának adott interjúkban azt mondta, hogy kapcsolatban áll a HTS vezetőjével, hogy megbeszéljék az átmeneti időszak irányítását. Azt is kijelentette, hogy biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy egyetlen szíriait sem fognak bántani a lázadó csoportok, illetve senkit nem fognak megkülönböztetni vallási vagy kulturális meggyőződése alapján, szabad és tisztességes választásokat sürgetett, amelyek visszaadják a hatalmat a népnek.
"Nem fogok elmenni, és nem is szándékozom elmenni. Elvárom, hogy békés úton garantálják a hatóságok, az intézmények folyamatosságát, valamint az összes polgár biztonságát és védelmét" - mondta Al Dzsalali egy videós nyilatkozatban.
A jelentések szerint már december 9-én, hétfőn megállapodás születhet a hatalom átadásáról egy ideiglenes kormánynak.
Béke a kisebbségekkel, offenzíva a kurdok ellen
Mivel az Aszad elnök rendszerét megdöntő felkelő csoportok többsége, így a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) is iszlamista gyökerű (a HTS az ISIS-hez és az Al-Kaidához is tartozott korábban) sokan aggodalommal figyelik, milyen rendszer épül Aszad kegyetlen diktatúrája helyén.
A jelek egyelőre viszonylag biztatóak: az Aleppóban élő keresztény kisebbség nem számolt be atrocitásokról, sőt al-Gholani személyesen is azt nyilatkozta, hogy megvédik a minden szíriai állampolgár, így a keresztények személyét és vagyonát is. (A szíriai keresztények a szintén kisebbségi, alavita muzulmán Aszadot támogatták, és számtalan atrocitást szenvedtek el a jellemzően ellene állást foglaló iszlamista csoportoktól.)
Ugyanakkor egy kisebbség már most láthatóan nem számíthat semmi jóra: a térség egyetlen szekuláris muzulmán erejét, az ország északi részén található Manbidzs várost ellenőrző kurd Szíriai Demokratikus Erőket (SDF) megtámadta a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA). A támadásnak jelentések szerint 26 halálos áldozata van. A kurdok most attól tartanak, hogy Törökország el akarja foglalni régiójukat.
Az Aszad elnök ellen is harcoló kurdok az Egyesült Államok támogatásával kulcsszerepet játszottak az Iszlám Állam legyőzésében, ugyanakkor a jelentős kurd kisebbséggel bíró Törökország érdekeivel ellentétes egy erős kurd jelenlét a határaihoz közel.
13 órás kijárási tilalmat rendeltek el Damaszkuszban az Aszad utáni kormányzás első napján
A szíriai lázadók 13 órás kijárási tilalmat hirdettek Damaszkuszban már az első napon, miután az országban jelentős eredményként üdvözölték az Aszad-kormány megdöntését.
A damaszkusziak eleget tettek a kijárási tilalomra vonatkozó felhívásnak, a felvételeken a főváros teljesen kihaltnak tűnik, senki sem volt az utcákon, az üzletek és a boltok zárva voltak.
Izrael bevonul a szíriai ütközőzónába
Izraeli csapatokat küldött a Golán-fennsíkon lévő ütközőzónába, hogy "biztosítsák a lakosok biztonságát", az izraeliek által ellenőrzött részeken.
Néhány órával később Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy parancsot adott csapatainak a Szíriával 1974-ben kötött tűzszüneti megállapodással létrehozott Golán-fennsíkon lévő ütközőzóna elfoglalására.
Netanjahu szerint az évtizedes megállapodás összeomlott, és a helyzet szükségessé tette az izraeli hatalomátvételt, miután a szíriai csapatok elhagyták állásaikat.
Az Arab Liga vasárnap elítélte Izraelt, amiért kihasználta Bassár Aszad szíriai elnök bukását azzal, hogy újabb szíriai területekre vonult be. Közleményükben azt írták, hogy Izrael törvénytelenül igyekezett újabb területeket elfoglalni.
Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el és annektálta a Golán-fennsíkot. A nemzetközi közösség megszállt szíriai területnek tekinti.
Az Egyesült Államok azonban nem, mivel Donald Trump korábbi amerikai elnök 2019. március 25-én Netanjahu miniszterelnök washingtoni látogatásán a Golán-fennsíkot teljes egészében izraeli területnek ismerte el.
Netanjahu az izraeli média szerint az izraeli védelmi erőknek (IDF) is parancsot adott arra, hogy légicsapásokat hajtsanak végre Szíria több pontján, köztük a fővárosban.
A csapások a szuvidai Khalkhalah légibázison lévő lőszer- és fegyverraktárakat, Dáraa kormányzóságban több állást és a Damaszkusz központjától mintegy 6 kilométerre délnyugatra fekvő Mezzeh katonai repülőteret célozták.
Az Egyesült Királyságban működő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja Izraelt vádolta a támadások elkövetésével, bár az izraeli hadsereg még nem nyilatkozott nyilvánosan az ügyben.
Vasárnap az Egyesült Államok is rakétacsapásokat hajtott végre az ISIS (Iszlám Állam iszlamista terrorszervezet) szíriai bázisai ellen.
Mindössze 12 nap Aszad leváltására
A szíriai kormány vasárnap kora reggel összeomlott, véget vetve ezzel az Aszad család 50 éves uralmának, miután a lázadók meglepetésszerű offenzívája gyorsan végigsöpört a kormány ellenőrzése alatt álló területeken, és mindössze 12 nap alatt visszafoglalta a fővárost.
A HTS által vezetett lázadócsoportok koalíciója november 27-én indított meglepetésszerű offenzívát, és elfoglalta Aleppó nagy részét; Szíria legnagyobb városát, amelyet korábban, még 2016-ban átengedtek az Aszad-erőknek.
A lázadók évekig nem tudtak jelentős előrenyomulást elérni, mivel Aszad erői Oroszország és Irán katonai támogatását élvezték.
A HTS harcosai a Szíriai Nemzeti Hadsereg nevű, Törökország által támogatott szíriai milíciákból álló ernyőcsoporttal együtt kétirányú támadással vonultak be Aleppóba, és már az első napon elfoglalták annak nagy részét. Aszad erőinek és állítólag az orosz légierőnek az ellenállásába ütköztek, de ez nem volt elég ahhoz, hogy elrettentse őket vagy megváltoztassa Aleppó sorsát.
A felkelő csoportok később Hama központi városát vették célba, amelyet néhány nap alatt ellenőrzésük alá vontak, mielőtt a következő célpontjuk, Homsz felé nyomultak volna.
Szombaton a HTS vezette koalíció gyors munkát végzett Homsz városában, és a nap végére átvette az ellenőrzést a város felett, majd vasárnap kora reggel a főváros külvárosába nyomult.
Aszad erői gyorsan megkezdték a visszavonulást és elhagyták állásaikat a fővárosban, miközben a lázadók harcosai Damaszkusz kapuit döngették. Nem sokkal később már arról szóltak a hírek, hogy Aszad elnök elmenekült a fővárosból, mígnem a hírt Mohammed Ghazi al-Dzsalali miniszterelnök az Al Arabiya exkluzív interjújában megerősítette, aki elmondta, hogy szombat este óta megszakadt a kapcsolata Bassár al-Aszaddal.
A lázadók gyorsan elfoglaltak több kulcsfontosságú intézményt Damaszkuszban, mielőtt végül átvették az ellenőrzést a fő állami rádió és televízió felett. Ott jelentették be a szíriai népnek, hogy vége Aszad "rémuralmának".
Vasárnap reggel az orosz állami média bejelentette, hogy Bassár el-Aszad és családja Moszkvába érkezett, ahol menedékjogot kaptak.
Miért volt döntő fontosságú a lázadók offenzívájának időzítése?
Aszad nem kapott segítséget a szövetségeseitől. Évekig Oroszország és Irán jelentette Aszad erőinek fő pénzügyi és katonai támogatását. Ezek döntő szerepet játszottak az Aleppóért vívott csatában, amelynek köszönhetően a város 2016-ban az ő ellenőrzése alá került a különböző felkelő csoportokkal folytatott többéves harcok után. Aszad két legközelebbi támogatója azonban mind katonailag, mind pénzügyileg jelentősen meggyengült.
Oroszországot lefoglalta az Ukrajna elleni háborúja, miután Moszkva 2022 februárjában inváziót indított szomszédja ellen. A Kreml villámháborús győzelemre számított, de Ukrajnát európai és nyugati hatalmak sokasága támogatta, így a háború elhúzódott, lekötve Moszkva erőforrásait.
Irán is elfoglalt volt az év nagy részében. 2023. október 7-én a Hamász, a Gázát irányító, Irán által támogatott terrorszervezet támadást intézett Izrael ellen, több mint 1200 ember halálát okozva. Izrael válaszul háborút indított, amelynek célja a Hamász elpusztítása. A háború gyorsan átterjedt Libanonra, amikor a Hezbollah - egy másik Irán által támogatott, Libanonban székelő terrorszervezet csatlakozott, és támadásokat indított Izrael ellen.
Izrael jelentősen csökkentette mind a Hamász, mind a Hezbollah erőforrásait és infrastruktúráját, ami arra késztette Iránt, hogy folyamatosan újabb pénzeszközökkel és fegyverekkel töltse fel mindkét csoportot, elszívva saját erőforrásaikat.
Ez azt is jelentette, hogy Aszad erői többé nem élveztek prioritást, lényegében elszigetelve őt, arra kényszerítve az elnököt, hogy a rendelkezésére álló korlátozott erőforrásokkal, egyedül szálljon szembe a közelgő felkelőkkel.
A szíriai polgárháború számokban
Az ENSZ szerint a szíriai polgárháború, amely az Aszad megbuktatását célzó, 2011-es forradalomból ered, leírhatatlan károkat okozott az országban, íme egy pillanatkép az általa okozott nyomorúságról:
Több mint 14 millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, ez a világ legnagyobb menekültválsága.
Körülbelül 5,5 millió szíriai menekült él a Szíriával szomszédos öt országban; Türkiában, Libanonban, Jordániában, Irakban és Egyiptomban.
Németország a legnagyobb nem szomszédos befogadó ország, ahol több mint 850 000 szíriai menekült tartózkodik.
A belső menekültek száma meghaladja a 7,2 milliót.
A lakosság 90%-a a szegénységi küszöb alatt él.
A lakosság 70%-a humanitárius segítségre szorul.