Brüsszelben találkoznak a NATO-tagállamok külügyminiszterei: kedden a közel-keleti helyzet, szerdán pedig Ukrajna lesz napirenden. Az Euronews kérdésére Szijjártó Péter elmondta, hogy másfél órát tárgyalt hétfőn az orosz külügyminiszterrel, aki nem volt elutasító, amikor a béke került szóba.
HIRDETÉS
A magyar külügyminiszter a közel-keleti helyzetet olyan veszélyesnek ítéli, hogy az a globális biztonságra is veszélyt jelent. Szijjártó Péter szerint ha ez a konfliktus eszkalálódik és összeér esetleg a szintén eszkalálódó ukrajnai háborúval, akkor az a globális biztonságra jelent végzetes hatást.
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek II. Abdullah jordán király egy órás előadást tartott a közel-keleti helyzetről, a jordán király Szijjártó Péter szerint az egyik legalkalmasabb személy a rendezés előmozdítására.
A magyar külügyminiszter szerint Magyarország szempontjából négy pontban lehet összefoglalni a sürgető teendőket:
Az eszlakációt el kell kerülni, ebben az arab országok jelentős részének a visszafogott stabilizáló szerepére kell építeni.
Biztosítani kell, hogy soha többet ne forduljon elő, hogy terroristák pokollá teszik emberek, közösségek és országok életét, le kell velük számolni.
Az előbbivel párhuzamosan biztosítani kell a civil emberek, életek megkímélését.
A Hamász által tavaly októberben elrabolt túszokat azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni. A külügyminiszter megjegyezte, hogy egy magyar állampolgárságú túszról van még tudomásuk, aki remélhetőleg életben van.
Szijjártó Péter szerint Libanonban és Szíriában a keresztény közösségek szenvedése különös aggodalomra okot adó tényező. Megemlítette, hogy a szírai Aleppóban a polgárháború kitörése előtt 200 ezer keresztény él, most a számuk alig 25 ezer. Arról is tudomása van a magyar kormánynak, hogy olyan erők vették át a területek ellenőrzését, akik között terroristák is vannak. “Zajlik a keresztény közösség megfélemlítése, jelképek megsemmisítése” - tette hozzá. Ezért Magyarország a Hungary Helps programon keresztül igyekszik segítséget adni, mert a keresztény egyház kapacitásai kimerülőben vannak.
Az Euronews kérdésére válaszolva Szijjártó Péter beszámolt hétfői moszkvai látogatásáról is, ahol nemcsak Szergej Lavrov külügyminiszterrel, hanem energetikai ügyekben két miniszterelnök-helyettessel is tárgyalt. Szijjártó elmondta, hogy másfél órát tárgyalt Lavrovval, és ezt követően reméli, hogy “a megbeszélésünk hozzá tud járulni, hogy minél előbb béke lehessen Ukrajnában” .
Szjjártó szerint eközben “a háborúpárti erők egy utolsó elkeseredett rohamot indítottak, hogy január 20-áig el tudják lehetetleníteni a béketeremtést”. Úgy véli, a jelenlegi állapotot egy kettősség jellemzi, mert szerinte most vagyunk a legközelebb a háború végéhez és most a legsúlyosabb a helyzet. “Ne történjen semmi olyan, ami visszafordíthatatlan, Moszkvában és Brüsszelben is a béketárgyalások érdekében érvelek”.
Az orosz külügyminiszterről szólva megjegyezte, hogy “amikor a béke mellett érveltem, akkor Lavrov miniszter úr nem volt elutasító”.
Szijjártó aláhúzta, hogy vannak olyan vörös vonalak, amiket nem lehet átlépni, ezek tiszteletben tartása érdekében tárgyal Brüsszelben. A vörös vonalak egyike, hogy a NATO nem válhat a konfliktus részével.