Izrael és a libanoni síita milícia között helyi idő szerint négy órakor lépett hatályba a tűzszünet. Mindkét fél elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött megállapodást – közölte Joe Biden.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök Washingtonban bátornak nevezte a tűzszüneti megállapodást, amely több mint egy évnyi harcnak hivatott véget vetni Izrael és a Hezbollah között. Úgy fogalmazott, hogy mindez új kezdetet jelent Libanon számára. Biden közölte, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tájékoztatta arról, hogy az izraeli biztonsági kabinet jóváhagyta a megállapodást.
Az izraeli kormányfő tévébeszédben érvelt a libanoni tűzszünet mellett a biztonsági kabinet ülése után kedden este, és közölte, hogy miután a kabinet már jóváhagyta, arra kérte a kormányt is, szavazza meg az Egyesült Államok által közvetített tűzszüneti megállapodás tervét. Az izraeli külügyminiszter reagált elsőként mondván, hogy ő a maga részéről támogatja a fegyvernyugvást.
Benjamin Netanjahu három indokot sorolt magyarázatképpen, miért gondolja jó döntésnek a tűzszünetet. Először is, akkor koncentrálhatnának Iránra, arra a fenyegetésre, amely az elmúlt hónapokban közvetlenné és folyamatossá vált a perzsa állam felől. Másrészt így rendezhetik soraikat az immár egy éve több fronton és szünet nélkül harcoló izraeli alakulatok, beleértve fegyver- és lőszerutánpótlásukat, illetve ellátásukat is.
A harmadik ok, amiért eljött az ideje felfüggeszteni a Hezbollah elleni katonai műveleteket - magyarázta az izraeli kormányfő -, hogy Izrael nagyrészt elérte célját, a Hezbollah jelentős veszteségeket szenvedett, anyagiakban, infrastruktúrában és szervezetileg is, ezért már nem tud hathatós támogatást nyújtani gázai szövetségesének, a Hamásznak, amely így egyedül maradt - fogalmazott az izraeli kormányfő kedd esti tévébeszédében.
Joe Biden a libanoni fegyvernyugvással összefüggésben sürgette a gázai tűzszünetet is, és kijelentette, hogy az amerikai diplomácia újabb erőfeszítéseket tesz ezért a következő napokban, hetekben. Izrael hosszútávú kilátásairól az amerikai elnök azt mondta, hogy folytatódnia kell annak a térségbeli folyamatnak, amelyet az Ábrahám-szerződések fémjeleznek, másképp nem lehetséges tartós béke a Közel-Keleten.
Mi van a megállapodásban?
A megállapodás szerint Izrael és a Hezbollah is kivonja csapatait Libanon déli részéről a következő 60 napban. A Hezbollah nem lépheti át a Litani folyót, vagyis nem mehet 30 kilométernél közelebb az izraeli-libanoni határhoz.
Libanon déli részén a libanoni hadsereg veszi át az ellenőrzést, és ebben az ENSZ ott állomásozó békefenntartói (Unifil) is támogatást nyújtanak.
Az egyezség lehetőséget ad Izraelnek, hogy újabb támadást indítson, ha bármiféle közvetlen fenyegetést észlel a terrorszervezet részéről. A nem közvetlen fenyegetést, ami lehet például újabb alagút vagy szervezkedés, Izrael jelenti a tűzszünetet garantáló nemzetközi bizottságnak, amelyet öt állam alkot, és az Egyesült Államok felügyel.
Izrael lefejezte, és megtépázta a Hezbollahot
A Hezbollah és Izrael konfliktusa szeptember végén súlyosbodott de facto háborúvá, miután az izraeli titkosszolgálat két váratlan és átfogó, a Hezbollah ellen végrehajtott akciója után a síita terrorszervezet rakétatámadások sorozatát indította Izrael belső területei ellen. Az izraeli hadsereg kiterjedt hadművelettel válaszolt, nagy erőkkel támadta egészen mostanáig a Hezbollah állásait elsősorban Libanon déli részén, de a fővárosban és annak északi peremvidékén is. A Hezbollah vezérkarát az IDF három hét alatt likvidálta.
Mindez jelentős pusztítással és több ezer halálos áldozattal járt Libanonban. Arról nincs információ, hogy közülük hányan voltak civilek. Több mint 1,2 millió ember menekül a harcok elől. Izrael oldalán is vannak halálos áldozatok: szeptember vége óta 73 katona és 45 civil halt meg a Hezbollah ellen vívott háborúban Izrael északi részén, a Golan-fennsíkon és Dél-Libanonban.
Libanon déli része romokban áll, és Bejrútban is jelentősek a károk. A Világbank november közepi becslése szerint az országban összesen körülbelül 8,5 milliárd dollárnyi kárt okozott a pár hete kirobbant háború. Ennek majdnem harmadát a lakásállomány szenvedte el, 99 ezer otthon rongálódott vagy semmisült meg.
A libanoni kormányfő úgy fogalmazott két héttel ezelőtt az arab országok több szervezetének együttes ülésén, hogy az izraeli offenzíva mostanra Libanon létét veszélyezteti.
Irán továbbra is ott áll a Hezbollah mögött
A síita Hezbollah a Közel-Kelet legütőképesebb terrorszervezete, amelyet Irán támogat pénzzel és fegyverzettel. A helyzetet bonyolítja, hogy politikai szárnya jelentős befolyással bír a libanoni politikai elitben, minisztereket ad a libanoni kormányba.
A Hamász terrorszervezet tavaly októberi izraeli vérengzése és túszejtése után már egy nappal a Hezbollah fegyveres támadásokat indított Izrael északi határvidéke ellen. Az izraeli hatóságoknak több tízezer embert kellett evakuálniuk onnan.
Körülbelül egy évig folyamatosak voltak a fegyveres összetűzések az IDF és a Hezbollah között, de ezek a csapások mindkét fél részéről a határsávra korlátozódtak egészen addig, amíg idén szeptember 23-án a Hezbollah ki nem lőtte az első rakétát Tel-Aviv felé.