„Műveleti terv Németország számára” - éles konfliktus esetén a Bundeswehrnek a fontos infrastruktúrát kellene megvédenie. A felkészülés egybeesik a kormányzó szociáldemokraták belső válságával, ahol sokan a védelmi minisztert látnák szívesebben Scholz kancellár helyén.
A hamburgi kikötőben már folyt katonai gyakorlat
HIRDETÉS
Védekezés vagy magasabb szintű külső feszültség esetén a német gazdaság hatalmas korlátozásokkal néz szembe. Most a szövetségi véderő, a Bundeswehr az 'Operationsplan Deutschland' keretében arra oktatja a vállalatokat, hogy mire kell felkészülniük háborús helyzetben, különös tekintettel egy alkalmazotti csoportra.
Egy olyan háború esetére kezdődnek az előkészületek, amely jóval közvetlenebb hatással lenne a Szövetségi Köztársaságra, mint az Ukrajna elleni orosz támadás. A Bundeswehr a politikai vezetők által jóváhagyott „Német Hadműveleti Terv” alapján vállalatok és ellátó cégek számára készített egy 1000 oldalas stratégiai dokumentumot, amelynek első változata még titkos.
A tervet ismerők szerint az irat felsorol minden olyan építményt és infrastrukturális létesítményt, amely katonai és védelmi szempontból különleges figyelmet érdemel. Készülnek tervek arra is, hogy védekezés esetén mi legyen az eljárás az orosz fél bármely fenyegetésével szemben.
Az üzleti szektor szerepe egyértelműen körvonalazódik a tervezetben - főszereplők a kamionsofőrök
Az NTV tudomása szerint már megtörtént az első egyeztető rendezvény a Hamburgi Kereskedelmi Kamarában, ahol a hadsereg közvetlenül megszólította a vállalatokat, és Jörn Plischke vezérkari ezredes konkrét tanácsokat adott nekik. „Minden száz alkalmazott után képezzenek ki legalább öt további teherautó-sofőrt, akikre jelenleg még nincs szükség” – ez volt az egyik javaslat a jelentés szerint. Az intézkedés oka az, hogy Németország útjain az összes kamion 70 százalékát kelet-európaiak vezetik. „Ha háború lesz, akkor vajon hova tűnnek ezek az emberek?” – tette fel a költői kérdést a vállalatvezetőknek főtiszt.
A vészhelyzetek elhárítására Plischke azt tanácsolja, hogy minden termelő és ipari-kereskedelmi cég készítsen konkrét tervet saját magára szabva arról, hogy melyik alkalmazottjuktól mit várnak el válsághelyzetben. Ahhoz, hogy megvédjék magukat, fontos, hogy az egész munkaerő értse és átérezze a biztonsági kérdéseket.
Önellátásra is lehet törekedni – mondta az ezredes –, és tartalék dízelgenerátorokat vagy saját szélturbinát is be lehet állítani.
A hamburgihoz hasonló beszélgetéseknek és tájékoztatásnak az egész országban meg kell történniük és minden állami hivatalnak feladata lesz a végrehajtás – nyilatkozta a Bundeswehr.
Dr. Malte Heyne, a hamburgi Kereskedelmi Kamara kancellárja támogatja a megközelítést. „Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jól felkészült és ellenálló gazdaság mennyire fontos Németország polgári és katonai védelmében” – mondta az iparvállalati képviselő.
A terveket hazai és világpolitikai folyamatok sürgetik
Az amerikai elnökválasztás eredményét látva fel kell készülni arra is, hogy az USA nélkül Európa 'üres kézzel' marad. Németországnak konkrét tervekre van szüksége arra nézve, hogy milyen biztonságpolitikát építsen ki a jövőben, és azt hogyan finanszírozza.
Az IPG szemleírója szerint Donald Trump politikája Európa és a NATO felé ingadozó lesz, de az biztosnak látszik, hogy Ukrajna amerikai támogatása csökkenhet, vagy akár meg is szűnhet. A szociáldemokrata szemléletű Friedrich Ebert Alapítvány portálja nagy pechnek tartja, hogy Donald Trump hivatalba lépése pontosan keresztezi a német választási kampányt, épp akkor, amikor az új elnök elkezdi tesztelni az európai kohéziót.
Ilyen körülmények között fokozott jelentősége van annak, hogy a következő 100 napban Németország jelzéseket küldjön, hogy megértette a helyzet súlyosságát, és készen áll a szükséges lépések megtételére.
Úgy fognak dönteni Ukrajnáról, hogy nem beszélik meg Európával?
Nagyon valószínű, hogy ha lesz is ukrajnai alku, az úgy fog létrejönni, hogy az európaiak nem ülnek a tárgyalóasztalnál. Trump és megválasztott alelnöke többször kétségbe vonta a NATO segítségnyújtási kötelezettségét, és ha ezt beváltják, úgy súlyos terhek hárulhatnak az európaiakra. A titkosszolgálatok vezetői néhány hete adtak ki határozott figyelmeztetést a Bundestagban, hogy Németországban nemcsak lehetségesek hibrid orosz támadások, hanem már zajlanak is.
Ellensúlyt képezni kizárólag a kellően egységes európai politikai akarattal lehet, hogy a kontinens olyan konkrét ajánlatokat tehessen Trumpnak, amivel időt nyer magának. Az amerikai katonai védőernyőtől való függés bizonyára nem szűnik meg egyik napról a másikra, és Trumpot le is lehet lassítani, ha megszületik egy kollektív európai ígéret a védelmi kiadások jelentős növelésére, immár a bruttó hazai termék három százaléka, vagy a fölé mutatva az eddig 2% helyett.
Egy ilyen kiálláshoz közös adósságvállalásra is szükség lehet, amit sok ország ellenezni fog, és hogy mindez akár csak félig sikerül-e, az nagyban múlik Németországon. A sikernek nem csak egy stabil berlini kormány a feltétele, hanem egy olyan személy is, aki a kampány során felkészíti a német lakosságot a nehéz döntésekre. A „béke” hirdetése nem lesz elég, hanem meg kell tudni mondani azt is, hogy annak költségfedezete honnan származik majd.
A Dezernat Zukunft agytröszt tanulmánya szerint 193 milliárd euró hiányzik ahhoz, hogy Németország 2030-ra elérje a GDP 2,5 százalékának megfelelő katonai költési célt. Ennek fedezetét vagy forrását még senki nem jelölte meg. Nem lehet elhazudni azt a tényt, hogy a feladat megköveteli a munkaügyi és szociális költségvetés több mint negyedének a lefaragását, és a teljes összeg akkor sem lenne meg, ha súlyosan megvágnák az oktatásra és kutatásra, az egészségügyre és a külpolitikára szánt kiadásokat. Pillanatnyilag ezeket az összegeket sehonnan nem lehet megtakarítani.
A felmérések szerint a németek többsége továbbra is pártolja Ukrajna támogatását és a védelmi kiadások növelését. Ugyanakkor sokan megkérdőjelezik az állam alapvető cselekvőképességét – beleértve a külpolitikát is. Mindez erősen összefügg a berlini kormánykoalíció cikkcakkjaival és bezuhanásával, valamint hogy a szociáldemokrata párton (SPD-n) belül is egyre többen támogatnák egy határozottabb politikus, azaz Boris Pistorius védelmi miniszter megbízását, Olaf Scholz kancellárral szemben.
Ehhez persze a szocdemeknek előbb meg kell nyerniük a következő választást, ami fennállásuk legkeményebb, és egyben legkevésbé esélyes küzdelmének ígérkezik.