A megválasztott elnök bevándorláspolitikai főtanácsadója arról beszélt, hogy katonai eszközöket használnak majd fogvatartó központok építésére és a bevándorlási ügynökök támogatására. Ilyen méretű kitelepítési akció sosem zajlott az USA történetében, és elvileg 12 millió személyt érinthet.
HIRDETÉS
Trump hétfőn a saját közösségi platformján erősítette meg azt a híresztelést, hogy nemzeti szükségállapotot kíván kihirdetni, és 'valamilyen formában' igénybe kívánja venni az amerikai hadsereget az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók kitoloncolására.
A 2023-as adatok szerint a dokumentumokkal nem rendelkező migránsok tömege meghaladta a 12 milliót.
Az új bevándorlási politika azt tükrözi, hogy az infláció mellett a migráció volt a legfontosabb ügy, amit az amerikai szavazók mérlegeltek a novemberi elnökválasztáson. Ez meglepte a demokratákat, akik inkább az abortuszra és a javuló munkaerőpiaci helyzetre koncentráltak.
A déli határ védelmével megbízott Harris alelnök nem tudott jelentős eredményekre hivatkozni a migráció kérdésében, és eszköztelen volt azokban a választási vitákban és interjúkban is, ahol a migránsok által elkövetett bűncselekmények kerültek terítékre. Eközben csak a texasi határon átlépő illegális bevádorlók száma 85%-kal emelkedett az előző elnöki periódusban.
Hatalmas 'várakozó fogdákat' akarnak építeni, többmillió személy számára
Egy korábbi interjújában Stephen Miller, Trump bevándorláspolitikai főtanácsadója - aki az új Fehér Házi stáb helyettes főnöke lesz - azt mondta, hogy katonai erőforrásokat fognak felhasználni „hatalmas fogdák építésére”, hogy a migránsok ott várakozzanak, amíg az ügyük előre halad. A létesítményeket a Nemzetbiztonsági Minisztérium üzemeltetné. Arról nem beszélt, hogy a határok védelmére a hadsereget vagy a Nemzeti Gárdát is bevetnék.
Miller szerint a menedékjogi kérelmek visszaszorítására a közegészségügyi vészhelyzeti felhatalmazást kell igénybe venni, ahogyan a Trump-kormányzat tette a Covid-19 világjárvány idején.
Megválaszolatlan kérdés, hogy többmillió személy fogva tartása, ellátása és egészségügyi kiszolgálása mekkora pénzügyi és személyzeti megterheléssel járna a kormány számára. Az új elnök stábja azt állítja, hogy sokrétű tervet dolgozott ki a kitoloncolások 'jelentős növelésére', ami nem igényel új kongresszusi jogszabályt.
Arra is számítanak, hogy sok érintett inkább az ország önkéntes elhagyását fogja választani, mint hogy beláthatatlan ideig egy külvilágtól elzárt helyen várakozzon.
Ugyanakkor felkészülnek a jogi kihívásokra is, emlékezve arra, hogy Trump első mandátuma során helyi és szövetségi bírók tömegesen blokkolták a deportálási rendelkezéseket. A bíróságok főként a kísérő nélkül érkező fiatalkorúak és a gyermekes családok védelmét tartották szem előtt.
Van-e joga az elnöknek ilyen akciókhoz?
Az Alkotmány széles jogkört engedélyez a Fehér Háznak, hogy saját belátása szerint hirdethessen nemzeti vészhelyzeteket, és ehhez átcsoportosítsa a már megszavazott költségvetési forrásokat. Első ciklusa alatt például Donald Trump több forrást irányított át a déli határfalra, mint amennyit a Kongresszus erre engedélyezett.
A katonaság esetleges direkt bevetése viszont erősen kérdéses. Az 1878-ban meghozott Posse Comitatus törvény megtiltotta a hadsereg felhasználását a belföldi rendfenntartásban, de ez a korlát fellazult a következő másfél évszázadban. A Pentagon általában elzárkózik attól, hogy a katonasággal rendezzen el hazai konfliktusokat, de a törvényhozás elvileg feloldhatja a korlátozásokat, ha a nemzetbiztonság vagy a köztulajdon kerül veszélybe.
Erre volt is példa 1981-ben, amikor a növekvő kábítószerforgalom visszaszorítására vetettek be - átmenetileg - katonai erőket. Hasonló eset volt, amikor Ronald Reagan elnök a légierő tisztjeit ültette be a radarernyők elé, hogy letörje 11,000 repülésirányító sztrájkját. A döntés alapja az volt, hogy az ország légiforgalmának megbénulása nemzetbiztonsági veszélyt jelent.
Aligha lehet kétséges, hogy a teljes Kongresszust elnyert republikánusok nem fognak Trump útjába állni, ha erősebben akar majd támaszkodni a hadseregre a menekültáradat megfékezésében. A Kongresszus kemény jobboldali tagjai máris egyetértésüket jelezték a tömeges deportálás mellett, így például Tommy Tuberville alabamai szenátor hétfőn az X-en közölte, hogy támogatja a hadsereg igénybevételét az erőfeszítéshez, mondván, hogy Trumpnak „100%-ig igaza van”.
Valamivel óvatosabban szólalt meg James Lankford oklahomai republikánus szenátor, aki szerint a hadsereg „nyilvánvalóan nem bűnüldöző szerv, de előbb látnom kell, hogy mi lesz az eljárás” – mondta. Lankford a republikánusok vezető tárgyalója volt egy kétpárti bevándorlási megállapodásban, ami nem ment át a Szenátuson.
Riadalom és tiltakozás a bevándorlók szószólóinak körében
„Trump megválasztott elnök disztópikus fantáziái mindenkit megrémítenek, legyen szó bevándorlóról vagy bennszülöttről” – reagált az új bevándorlási politikára Karen Tumlin, a Justice Action Center nevű jogvédő iroda vezetője, aki szerint a tervezet minden bizonnyal jogellenes.
Robyn Barnard, a Human Rights First igazgatója azt állítja, hogy a következmények messzemenőek lesznek. „Családok szakadnak szét, sok vállalkozás pedig létfontosságú alkalmazottak nélkül marad. Országunk aztán majd évekig szedegetheti fel a törmeléket” – mondta. (Ide vág, hogy a felmérések szerint az illegális migránsok az összes amerikai munkavállalók mintegy 5%-át teszik ki. A munkások java olyan ágazatokban dolgozik, ahol nehéz benszülött munkaerőt találni.)
A kongresszusi demokraták szintén hitetlenkednek a tervek hallatán, és az állítják, hogy egy ilyen lépés megsérti a már említett szövetségi törvényeket, amelyek tiltják a katonaság amerikai földön való alkalmazását.
Jön a Határcár!
Donald Trump már bejelentette, hogy más ügynökségektől is átvezényelnek tiszviselőket a határvédelmi szervekhez, és a folyamatot Thomas (Tom) Homan fogja közvetlenül vezényelni, mint a deportálások adminisztrátora.
Homant sokan 'Határcárként' is emlegetik és a gúnynevet saját maga is használja, emlékeztetve arra, hogy az első Trump-adminisztráció idején ő volt a migráns családok szétválasztásának erőteljes támogatója.
Hétfői X-bejegyzésében Homan ismét az 'alien' bevándorlók bűncselekményeire emlékeztetett, és sürgette a tömeges deportálásokat, amelyeket fontosabbnak mond, mint valaha.
A Határcár csapata azt is tervezi, hogy az intézkedéseket nem csak a déli sávban fogják érvényesíteni, hanem kiterjeszti az egész országra. Ennek érdekében szerte az Államokban felkutatják azokat a közelmúltban érkezőket, akik nem tudják bizonyítani, hogy az USA-ban tartózkodnak már legalább két éve.
Az eszköztárba tartoznak majd olyan elemek is, mint a váratlan munkahelyi razziák, amelyek a szexipart is érinteni fogják. Célpontok lesznek a büntetlen előéletű, de végleges kitoloncolási végzéssel sújtott bevándorlók is. A vizsgálatok el fogják érni azt a mintegy 290,000 kísérő nélküli gyermeket is, akik még nem kaptak bírósági idézést, és további 32 ezret, akik kaptak, de nem jelentek meg.
A terv másik fontos eleme, hogy leállítják az útlevelek és társadalombiztosítási kártyák kibocsátását az amerikai földön született csecsemők számára, ha szüleik nem rendelkeznek megfelelő okmányokkal. (Egy ilyen lépés várhatóan alkotmányellenesnek fog bizonyulni, mert a XIV. módosítás szerint állampolgárságot szerez az, aki az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, függetlenül szülei jogállásától.)
A 'cár' már 2023 óta Trump jelöltje volt a migrációs ügyekben, és elfogadta a felkérést, hogy visszatérjen a második ciklusban is, és „segítsen megszervezni és lebonyolítani az ország valaha látott legnagyobb deportálási műveletét”.
Mexikó várhatóan haragos lesz
A kérdéskört elemzők szerint biztosra vehető, hogy Mexikó nem fogja elfogadni, hogy tömegével zúdítsák rá vissza azokat a menekülteket, akiknek java nem mexikói, hanem szerte Dél-Amerikából keltek át az országon, hogy eljussanak az amerikai határig.
Az emberi jogok védelmezőjeként ismert új mexikói elnökasszony, a novemberben hivatalba lépett Claudia Sheinbaum az elsők között beszélt telefonon az újraválasztott amerikai elnökkel, és emlékeztette, hogy országa eddig is mindent megtett a menekültáradat visszatartására. Trump mégis 25%-os adó kivetését helyezte kilátásba a mexikói termékekre, ha a menekültáradat nem csökken.
Ez felmérhetetlen csapás lenne a közép-amerikai állam gazdaságára, amelynek exportja mintegy 80%-ban az Egyesült Államokba irányul.