Az amerikai pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium mintegy 400 kínai, indiai, török és más országból származó vállalatot és személyt vett fel a szankciós listájára.
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok mintegy 400 vállalatot és vállalkozást vett célba Oroszország, India, Kína és több mint egy tucat más ország területén a szankciók újabb hullámával, azzal vádolva őket, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek lehetővé teszik Oroszország háborús erőfeszítéseit, és segítik a büntetőintézkedések kijátszását.
A pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium lépésének célja, hogy megbüntessék azokat a "harmadik félként szereplő országokat", amelyeket azzal vádolnak, hogy anyagi segítséget nyújtanak a Kremlnek, vagy segítik Oroszországot abban, hogy kikerülje az ország ellen Ukrajna 2022. februári lerohanása óta bevezetett több ezer szankciót.
A pénzügyminisztérium által szankciókkal sújtottak között van 274 olyan vállalat, amelyet azzal vádolnak, hogy fejlett technológiával látja el Oroszországot, valamint oroszországi székhelyű védelmi és gyártó cégek, amelyek olyan katonai termékeket gyártanak, amelyeket az Ukrajna ellen használt fegyverzet pótlásához vagy karbantartásához használnak.
Emellett a külügyminisztérium diplomáciai szankciókat rendelt el az orosz védelmi minisztérium több magas rangú tisztviselője és védelmi vállalatai, valamint egy csoport kínai székhelyű vállalat ellen, amelyek olyan kettős felhasználású termékeket exportálnak, amelyek kritikus hiányosságokat pótolnak Oroszország hadiiparában, valamint olyan fehéroroszországi szervezetek és személyek ellen, amelyek közreműködnek abban, hogy a Lukasenko-rezsim támogatást nyújt az orosz védelmi iparnak.
Wally Adeyemo, a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az USA és szövetségesei "rendíthetetlenül eltökéltek abban, hogy csökkentsék és rontsák Oroszország azon képességét, hogy felszerelje hadigépezetét, és megállítsák azokat, akik szankcióink és exportellenőrzéseink kijátszásával vagy megkerülésével igyekeznek segíteni erőfeszítéseiket".
A szerdai intézkedés a legutóbbi a több ezer amerikai szankció sorában, amelyeket Oroszország ukrajnai inváziója óta az orosz cégek és más nemzetek beszállítói ellen vezettek be.
A szankciók hatékonyságát megkérdőjelezték, különösen mivel Oroszország továbbra is azzal támogatja gazdaságát, hogy olajat és gázt ad el a nemzetközi piacokon.
Egy magas rangú pénzügyminisztériumi tisztviselő a szerdai szankciókat előzetesen ismertető telefonbeszélgetésen újságíróknak azt mondta, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti kapcsolatok elmélyülése annak a jele, hogy Oroszország kétségbeesetten próbál támogatást találni a háború alatt.
Az év elején az Egyesült Államok elfogadott egy Ukrajnának szánt segélycsomagot, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy lefoglalja az Egyesült Államokban található orosz állami vagyont és Kijev javára használja fel.
Nem sokkal később a G7 csoport gazdag demokráciáinak vezetői megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros (46,2 milliárd eurós) hitelt terveznek Ukrajna megsegítésére a túlélésért folytatott harcban, amihez Oroszország 300 milliárd dollár (277 milliárd euró) értékű, főként Európában befagyasztott központi banki eszközeiből származó nyereség kamatai szolgálnának biztosítékul.