A legfejlettebb ipari államok fejfájása az, hogy az Oroszország ellen elrendelt gazdasági büntető intézkedések viszonylag könnyen megkerülhetők. Emiatt más országokat is figyelemmel kell kísérni, akik Moszkva érdekeit szolgálják. Elsősorban Kínáról, Iránról, de Indiáról is szó van.
HIRDETÉS
A G7-országok pénzügyminiszterei szombaton Washingtonban megfogadták, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak megakadályozására, hogy Oroszország továbbra is kikerülje az ukrajnai invázió után bevezetett szankciókat. A szombati találkozón a G7 miniszterei mellett részt vettek a hét ország jegybankjának vezetői, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az OECD vezető tisztségviselői.
Az értekezlet összetétele jelzi, hogy az újabb büntető lépések főként pénzügyi jellegűek lesznek.
Az egyes intézkedéseket konkrétan nem sorolták fel, de a vezető cél az, hogy a legkülönfélébb eszközökkel gátolják Moszkva jövedelemszerzési lehetőségeit a globális piacokon, kivált az energiahordozók és a ritkafémek terén. Ennek fő eszköze a harmadik országok kisebb vállalataira és pénzintézeteire helyezendő nyomás vagy szankciós fenyegetés.
A fő front az olajpiac
A világ össztermelésének közel felét (46%) képviselő csoport tovább próbálkozik azzal, hogy kemény válaszokat adjon az 'olajár-plafon' megsértésére. A társulás 2022-ben állapodott meg az Európai Unióval és Ausztráliával, hogy nyomást gyakorolnak az orosz olaj vásárlóira, hogy ne lépjenek túl egy bizonyos árplafont, azaz ne juttassák extra bevételekhez az orosz kormányt.
A megállapodás célja volt az is, hogy úgy korlátozza az orosz kőolaj-bevételeket, hogy ne eredményezzék egyben az olaj világpiaci árának megugrását. A törekvés eddig csak részben volt sikeres, mert Oroszország hajlandó mély diszkont áron is értékesíteni (például Indiának), Kína pedig akár világpiaci árat is hajlandó fizetni Oroszországnak, tekintettel saját masszív energiaigényeire. A többlet-kiadást a rövidebb szállítási útvonalak alacsonyabb költségei kompenzálják.
Célpontok a hamis zászló alatt közlekedő 'árnyékflották' is
A G7 további intézkedéseket fog hozni annak érdekében, hogy megdrágítsák Oroszországnak az úgynevezett 'árnyékflották' működtetését. Az elemzők szerint egy olyan tengeri hálózatról van szó, amelybe régi, jelzés nélküli, rosszul karbantartott és a környezetre is veszélyes járművek tartoznak.
A kísértetflotta hajói közül többet eleve nem is olaj, hanem gabona vagy szén szállítására tervezték, és csekély átalakításokkal alkalmassá tették egyenként többezer hordó fuvarozására.
A 'flotta' jellegzetessége az is, hogy anélkül szállítanak veszélyes anyagokat, hogy a rakományt a nemzetközi szabályoknak megfelelően bejelentették volna. Legtöbbször az útvonalat sem jelzik előre, ami veszélyezteti a tengeri kereskedelem biztonságát, és növeli az előre nem kalkulálható balesetek veszélyét. A tartályhajók gyakran a nyílt tengeren töltik be rakományukat más azonosítatlan szállítókról (főként irániakról), hogy elkerüljék a nemkívánatos figyelmet.
Az Egyesült Államok és az EU több ilyen hajót és tulajdonosaikat, például az orosz kormány tulajdonában lévő Sovcomflot tengerészeti társaságot már szankcionálta.
A másik célpont a globális bankrendszer
A G7 miniszterei erről azt mondták, hogy szándékukban áll tovább fokozni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a pénzintézetek ne támogassák Oroszországot a fizetési és pénzforgalmi szankciók kijátszásában. Újabb büntetések vagy korlátozások várnak azokra a nemzetközi bankokra, amelyek például elfogadják Oroszországtól a rubelben való kifizetéseket.
A törekvés végrehajtása nehéz feladat, mert ahogy az USA Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala megállapította, az orosz pénzintézetek már kialakították külföldi leányvállalataik széles hálózatát, és azokon keresztül viszonylag könnyen intézik a szankcionált áruk vásárlását vagy eladását. Ilyen pénzügyi fedőszervezetek Európában is jelentős számban működnek, ezért az Uniónak fokozott szerepet kell vállalnia ezek ellenőrzésében vagy felszámolásában.