A magyar és a csádi kormányzat között furcsa barátság szövődik egy közös céllal, mégpedig hogy megfékezzék az Európába irányuló fekete-afrikai migrációt.
HIRDETÉS
2023-ban Magyarország képviseletet nyitott a szegény Száhel-övezetbeli országban, létesített egy humanitárius segélyhelyet N’Djamenában, ígért egy 200 millió dolláros segélyt agrár- és oktatási célú projektek menedzselésére, és mintegy 200 katonát tervez küldeni, hogy kiképzéssel segítsen a csádi hadseregnek az iszlamista csoportok elleni harcában.
Az aljazeera riportja megjegyzi: furcsa szövetség ez, hiszen Magyarország nem gazdag állam, nincs történelmi kapcsolata a Száhellel, magyar közösségek sem élnek itt. Mégis, Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött, hogy megjelenik itt, mégpedig abból a meggondolásból, hogy az övezetben tevékenykedő iszlamista fegyveres csoportokat megfékezzék, ugyanis akciók nagyban generálják a térségből menekülő tömegek Európa felé való vándorlását.
A magyar kormány logikája szerint ha helyben fejlődést tudnak generálni, és az életlehetőségek javulnak, akkor kevésbe indulnak útnak észak felé a jobb élet reményében a helyi afrikaiak. A szegénységen és az egészségügy borzalmas állapotán kell tehát segíteni, Csád Afrika egyik legszegényebb állama. Ennek egyik oka a háborúskodás belül, de a szomszédos Szudánban is, emiatt a kereskedelem és az élelmiszer-utánpótlás akadozik, az árak sokszor az egekben.
Szeptemberben Budapesten vendégeskedett a csádi elnök, a vele való tárgyalások során született meg Magyarország első afrikai segélyezési megállapodása. A pánarab hírportálnak szakértők elmondták: Mahamat Idriss rendszere stabil, a csádi hadsereg erős, ezért a migráció lassításában ő valóban alkalmas partnere lehet egy európai államnak.
Lehet, hogy Orbán céljai azonban még ennél is tovább mennek: az EU soros elnökségét ellátó kormányfőként azt javasolta, hogy a menedékkérők kérelmeit ne az EU-ba való belépés után, hanem még előtte, a migránsok elindulási országában, de mindenképpen az EU területén kívül bírálják el.
A másik indíték az lehet, hogy Afrika jelentős kiaknázatlan ásványkincsekkel, energiaforrásokkal rendelkezik, a kincsvadászatba Magyarország is bekapcsolódhatott – írja a lap, hozzátéve, hogy kérdés az is, hogy a magyar küldöttségek tagjaként megjelenő Orbán Gáspár esetleg nem a miniszterelnök személyes bizniszcéljai miatt aktív az afrikai kapcsolatlétesítésben.