Az Eurnoews szakértőket kért meg arra, hogy jellemezzék a grúziai helyzetet. Az ország döntő jelentőségű választásokra készül.
HIRDETÉS
"Orbanizáció szteroidokon" – már ezt a kifejezést használják kutatók, amikor a grúziai kormánypárt lépéseit írják le. Az országban először tartanak parlamenti választást teljesen arányos rendszerben. Gyakoriak az utcai tüntetések, ahol EU-párti és EU-ellenes erők is demonstrálnak.
Három ciklus óta a Grúz Álom nevű párt van hatalmon, amelyet a dollármilliárdos oligarcha Bidzina Ivanishvili hozott létre és irányít azóta is. A Carnegie Europe kutatója szerint Ivanishvili és a kormánypárt mára teljesen paranoiddá és Nyugat-ellenessé vált.
– Szélsőségesen Nyugat-ellenessé váltak, hogy megpróbáljanak hatalmon maradni és korlátozzák a demokráciát Grúziában a fékek és ellensúlyok csökkentésével - fogalmazott Thomas de Waal, a Carnegie Europe főmunkatársa. – Ez egy olyan álláspont, amely nyilvánvalóan elidegeníti a Nyugatot és Grúzia nyugati barátait, és egy kicsit közelebb hozza őket Oroszországhoz, valamint a világ más illiberális kormányaihoz, de különösen Orbán Viktor Magyarországához.
Thomas de Waal hozzátette, hogy a paranoia része annak terjesztése, hogy a Nyugat rendszerváltást akar Grúziában, sőt Ivanisvili arról is beszél, hogy a Nyugat megpróbálja lefoglalni vagyonát.
Az orbáni út a liberális értékek elutasítása
Több kutató szóhasználatában megjelent az "Orbanizáció szteroidokon" kifejezés is, amit a Carnegie Europe kutatója magyarázata szerint azt jelenti, amit. "Ez a liberális európai értékek elutasítása. Ez visszatérés az - ahogy mondják - konzervatív keresztény értékekhez. Megpróbálják monopolizálni a hatalmat egy pártban. Elutasítják a demokratikus fékeket és egyensúlyokat" - mondta. Az is az ideológia része, hogy LMBTQ-közösség veszélyt jelent a nemzetre, a családra, az egyházzal való szövetségre.
Thomas de Waal szerint ezek az elemek jellemzőek Magyarországra, az előző lengyel kormányra és Donald Trumpra is. "A Grúz Álom átveszi ezeket, és megpróbálja a grúziai lakosság konzervatívabb részét mozgósítani bázisul. Részben ez is elvonja a figyelmet, mert a szegénység és a munkanélküliség csökkentését ígéretével kerültek hatalomra, és ez nem különösebben történt meg" – jelentette ki a szakértő.
Az utóbbi időkben Grúziában betiltották az azonos neműek házasodását és örökbefogadását, és orosz mintára ,,küldföldi ügynöknek" bélyegezték a határon túlról finanszírozott médiumokat és civilszervezeteket.
Felkerestük Brüsszelben Tinatin Akhvledianit, az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) tudományos munkatársát.
- Alapvetően a tevékenységük, a jogszabályok elfogadása nagyon Kreml-barát - mondja Akhvlediani. - Tehát nem mondják nyíltan, hogy Grúzia közelebb kerül Oroszországhoz. De minden tevékenységük, minden törvényhozási munkájuk alapvetően ennek jegyében történik. Ez tehát a stratégiájuk. Oroszország alapvetően ezen a kormányon keresztül avatkozik be a belpolitikába, így nem kell még erőteljesebben megmutatkozniuk.
Ugyanakkor Thomas de Waal arra hívja fel a figyelmet, hogy hivatalosan 2008 óta Grúziának és Oroszországnak nincs diplomáciai kapcsolata, például Grúziában nincs orosz nagykövetség. De Oroszország – ahogyan másutt is – használja a közösségi médiát és bizonyos információforrásokat a manipulációra. A kutató úgy gondolja, hogy a Grúz Álomnak nincs feltétlenül szüksége orosz pénzre, mivel az ország leggazdagabb embere a pártalapító Bidzina Ivanishvili, egyes források szerint 7 milliárd dollár fölött rendelkezik.
Tinatin Akhvlediani szerint az orosz beavatkozás gondolata ugyanaz mint Moldovában, de ennek megvalósítása másként történik. Moldovának - ahol múlt héten néhány tized százalékkal szavaztak többen az ország EU-integrációjára, mint azzal szemben - EU-párti kormánya van. Vagyis Oroszországnak közvetlenül az ellenzéki pártokon, az oligarchákon keresztül kell beavatkoznia, de a polgárokat is megvesztegetik. Ugyanakkor a Grúz Álom párt a Kreml szavait visszhangozza, amiért Moszkvából gyakran kapnak dicséretet és az orosz rezsimnek nincs szüksége különösebb erőfeszítésekre annak érdekében, hogy üzeneteik elérjenek a grúz választókhoz.
Merre tovább?
Grúzia tavaly decemberben kapta meg az uniós tagjelölti státszt, idén júniusban azonban az EU vezetői kimondták, hogy a grúziai antidemokratikus lépések a veszélyeztetik az ország európai integrációját és a csatlakozási folyamat megállításhoz vezetnek.
Mindkét szakértőnknek feltettük a kérdést, hogy mi a tétje és a kockázata a grúziai választásoknak. Íme a válaszok:
Thomas de Waal: Valójában arról van szó, hogy Grúzia továbbra is demokrácia marad-e. Hogy lesz-e valamilyen koalíciós kormány, amivel az ellenzék megőrzi a többpártrendszert. Vagy a másik alternatíva az, hogy a Grúz Álom újra hatalomra kerül, és valóban bezárja az ország többi demokratikus intézményét, és ezzel párhuzamosan elfordul Európától. Ez nem azt jelenti, hogy szükségszerűen Oroszország felé fordulnak, de ha még közelebb kerülnek Oroszországhoz, amiatt Grúzia elszigetelődik.
Tinatin Akhvlediani: Ezek a választások Grúzia számára nagyon-nagyon döntő jelentőségűek, mert nagymértékben meghatározzák, hogy az ország merre halad tovább. Visszatér-e az európai integrációs útra? Elkötelezett marad az európai értékeken alapuló demokratikus reformok mellett, vagy valóban visszatér a szovjet autokráciához? Mert a jelenlegi, már három ciklust betöltő kormány az utóbbi időben nagyon oroszbarát Kreml-párti jogszabályokat fogad el, amelyek ellentmondanak és szembemennek azokkal a feltételekkel, amelyeket Grúzia az EU tagjelölt státusza megszerzésekor szabtak meg.