Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a gödi Topház Speciális Otthonban nem megfelelően gondoztak egy értelmi fogyatékos nőt, aki 2018-ban, 45 éves korában elhunyt. A magyar hatóságok nem állapították meg sem az intézmény, sem a dolgozók felelősségét.
A Validity Alapítvány vitte el az ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé, amely kimondta, hogy T. J. esetében megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített élethez való jogot, illetve a nyomozáshoz kapcsolódó kötelezettségeiknek sem tettek eleget.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
T. J. súlyosan értelmi fogyatékos nő volt, akit 10 éves kora óta gondoztak intézetben. A Bíróság a rendelkezésére álló különböző vizsgálati anyagok alapján megállapította, hogy a gondozóotthonban 2017-ben elégtelen volt az orvosi és a terápiás ellátás létszámhiány mellett, nem voltak megfelelőek az életkörülmények, és a lakókkal szemben túlzott korlátozó intézkedéseket alkalmaztak. Ebben az évben legalább tíz lakó halt meg az otthonban. T.J-ről pedig azt jegyezték fel, hogy lesoványodva, állandóan az ágyához kötözve élt.
A Bíróság megállapította, hogy a hatóságok tudatában voltak a riasztó körülményeknek T. J. halála előtt. Ugyanakkor nem tettek megfelelő intézkedéseket sem T. J. korai halálának elkerülése, sem pedig az azt követő nyomozás érdekében.
“Különös, hogy az otthon vezetése nem adott hangot aggodalmának, és a hatóságok nem tettek intézkedéseket az otthonban lévő körülmények javítására, miközben a vizsgálat is csak a közvetlen okra összpontosított” - áll a bírósági döntésben.
T. J. halálának okaként tüdőgyulladást jelöltek meg anélkül, hogy megvizsgálták volna az ellátórendszer állítólagos súlyos hiányosságait.
A T. J. halálát megelőző évben a Validity Alapítvány, valamint számos állami szerv (az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Alapvető Jogok Biztosa is) meglátogatta a Topház gondozóotthont. Az így készült jelentések is riasztó körülményekről számoltak be, beleértve a létszámhiányt és a lakók fizikai korlátozását. Hiányosságokat találtak az élelmiszerek, a gyógyszerek és az egészségügyi feltételek tekintetében is. T. J-vel kapcsolatban az alapítvány feljegyezte, hogy nem reagált, nyílt seb volt a homlokán, lesoványodva az ágyhoz kötözve tartották. Emiatt az alapítvány büntetőfeljelentést tett, aminek jogi minősítését módosították, tekintettel arra, hogy a nő időközben elhunyt. A nyomozás azonban nem állapított meg bűncselekményt, úgy ítélték meg, hogy a T.J-vel szemben alkalmazott testi korlátozó intézkedéseknek nem volt közük a halálához, az alkalmazottak nem követtek el bűncselekményt.
Ítéletében az európai bíróság megállapította az emberi jogok megsértését: “A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságok a 2. cikk megsértésével nem biztosították a szükséges szintű védelmet, amely lehetővé tette volna számukra, hogy megakadályozzák T. J. egészségi állapotának romlását és korai halálát.” Bizonyítottnak látják, hogy a hatóságok teljes mértékben tisztában voltak a gondozóotthonban uralkodó riasztó körülményekkel, mind általánosságban, mind pedig kifejezetten T. J. vonatkozásában.
Megjegyezték, hogy T.J. a magyar hatóságok kizárólagos ellenőrzése alatt állt, állandó segítségre volt szüksége, és teljes mértékben a gondozóotthontól függött. Bár törvényes gyámot neveztek ki mellé, a bíróság arra is rámutat, hogy súlyos hiányosságok mutatkoznak a magyarországi gyámsági rendszerben az olyan veszélyeztetett betegek esetében, mint T. J. Ezzel összefüggésben a testület kijelentette, hogy “az államoknak olyan szabályozást kell alkotniuk, amely kötelezi az állami vagy magánkórházakat, hogy intézkedéseket hozzanak pácienseik életének védelme érdekében.”
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bírák egyöntetű álláspontja szerint valószínűtlen, hogy “T. J. egészségi állapotának romlása és halála hirtelen következett volna be vagy elszigetelt jelenség lett volna, ahogyan az is, hogy olyan előre nem látható események okozták, amelyeket a hatóságok ne tudtak volna megakadályozni.”
A Bíróság kimondta, hogy Magyarországnak 10 000 eurót kell fizetnie a Validity Alapítványnak költségek és kiadások címén.
Az ítélet nem jogerős, a Bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.
A Topház otthonban eközben órási változások történteka botránysorozat hatására. Vezetését lecserélték, az üzemeltetést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át. A magyar bíróságok előtt is folyó eljárásban idén februárban a Fővárosi Törvényszék a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is elmarasztalta a korábbi évek állapotai miatt.
A kormány 5,8 milliárd forintos támogatásából az elmúlt években 88 ember 8 új épületbe tudott kiköltözni a régi Topház Speciális Otthon épületéből. Néhány hete két újabb épületet adtak át azok számára, akik leginkább segítségre szorulnak.
Nyolc évvel T. J. halála után Tuzson Bence igazságügyminiszter és a térség államtitkára azt mondták, a Topházból kiköltözők "végre emberhez méltó körülmények között tudnak élni" egy olyan épületben, amely talán egész Magyarországon a legmagasabb szintű szolgálatatást nyújtó intézmény lett".