Kilenc európai ország tiltakozott pénteken a Nemzetközi Valutaalap azon tervei ellen, hogy újraindítsa oroszországi misszióit, mondván, árt a Valutaalap hírnevének, ha újra párbeszédet folytatna egy olyan országgal, amely lerohant egy másik országot.
HIRDETÉS"Szeretnénk kifejezni határozott elégedetlenségünket az IMF ilyen jellegű terveivel kapcsolatban" - így fogalmazott a Reuters értesülése szerint Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Svédország, Izland, Dánia, Norvégia és Lengyelország pénzügyminisztere egy Kristalina Georgievának, az IMF vezetőjének címzett pénteki levélben.
Georgieva az uniós pénzügyminiszterek és jegybanki vezetők budapesti találkozóján vesz részt, uniós tisztviselők szerint ott az IMF terveiről is fogják kérdezni.
"Milyen ajánlásokat akar az IMF adni Oroszországnak a konzultáció végén? Hogyan lehet jobban működtetni egy háborús gazdaságot?" - mondta egy magas rangú euróövezeti tisztviselő a hírügynökségnek.
Miután Moszkva 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, az IMF leállította az Oroszországgal folytatott éves konzultációkat, amelyeket a washingtoni székhelyű hitelező minden tagjával folytat.
Szeptember 2-án azonban Alekszej Mozhin, az IMF orosz ügyvezető igazgatója a Reutersnek elmondta: a Valutaalap szeptember 16-án újraindítja az online konzultációkat, október 1-jéig bezárólag pedig lefolytatja az IMF küldöttségének moszkvai látogatását, ahol orosz tisztviselőkkel találkozik.
A kilenc európai ország által megfogalmazott levélben az áll, hogy Oroszországnak mint agresszor államnak nem szabadna részesülnie az IMF tanácsadásából. Megjegyezték, hogy ha az IMF véghez viszi terveit, az csökkenti a donor országok hajlandóságát, hogy az IMF révén támogassák Ukrajnát, mivel ez aláássa az IMF-be vetett bizalmat.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy Oroszország minden adatot, amelyet az IMF rendelkezésére bocsát, cenzúrázni fog, hogy az ország gazdaságát jó fényben tüntesse fel, amely ellenáll a nyugati szankcióknak, hiteltelenné téve az IMF értékelését. Moszkva saját propagandacélokra is felhasználná a küldetést, ami ártana az IMF hírnevének – írják a közleményben.
Az orosz központi bank egyébként pénteken 18%-ról 19%-ra emelte az irányadó kamatot, a lépést széles körben várták. Moszkva az ukrajnai háború miatt megugró katonai kiadások közepette próbálja lehűteni az inflációt. "A jelenlegi inflációs nyomás továbbra is magas. Az éves infláció 2024 végére valószínűleg meghaladja a júliusi előrejelzésben szereplő 6,5-7%-os sávot” – áll a bank közleményében.
"A belföldi kereslet növekedése még mindig jelentősen meghaladja az áruk és szolgáltatások kínálatának bővítési képességeit." Ezért a bank szerint "további szigorításra van szükség a monetáris politikában”, hogy a kormány elérhesse a 4 százalékos inflációs célt.