A pünkösd a harmadik legfontosabb keresztény ünnep. Mint a legtöbb vallási ünnephez, ehhez is tartoznak népi hagyományok. Ilyan a pünkösdi király megválasztása. Ópusztaszeren így megy.
HIRDETÉSNemcsak lovasugratni és fokost forgatni, hanem pántlikát hajba tűzni is tudnia kellett annak, aki pünkösdi király akart lenni az ország legnépszerűbb pünkösdölésén Ópusztaszeren. Idén is rengetegen voltak kíváncsiak az évszázados alföldi hagyományra.
A 8 bátor legény népzenei felvezetéssel vonult végig a skanzenen, hagyományörző kézművesek között.
"Nálunk ez egy valban élő hagyomány. Aki idejön nem egy kaszkadőr-showt lát. A fiatal férfiak önként jelentkeznek, hogy bebizonyítsák: ők a legények a gáton" – mondja Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója.
Bátorságpróbából pedig volt bőven. Az akadálypályán szlalomozni, vágtázni kellett, végül pedig fonott koszorúkat is lándzshegyre hánytak.
A győztes, és így a pünkösdi király Cseppentő Zsombor lett, aki ezzel már ötszörös bajnok. Egy igazán különleges lóval, Arannyal indult a tornán. Ő egy Akhal teke. A történetírás szerint már honfoglaló őseink is ilyen paripákon érkeztek a Kárpát-medencébe.
Zsombor a győzelemért babérkoszorút és kupát kapott, de Aranyra valami sokkal jobb vár.
"Zab, egy kis táplálékkiegészítő, aztán megyünk egy nagyot a legelőre. Attól a legboldogabb, ha végre békén hagyják" – meséli Cseppentő Zsombor.
A pünkösd a harmadik legfontosabb keresztény ünnep, amikor a hívők egyszerre ünneplik a Szentlélek eljövetelét, az Egyház alapítását és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetét.
A pünkösdi király általában egy éven át minden lakodalomba meg volt hívva, a falubeliek segítettek neki a ház körül és a kocsmában is ingyen ivott. Persze ennek már egy modernebb variációja van. A mai győztes egy éven át ingyen látogathat, az Ópusztaszeri Emlékparkba.