Az Európai Unió felszólította a blokk országainak kormányait, hogy sürgősen lépjenek fel az Oroszországba irányuló illegális áruforgalom ellen, Brüsszelnek ugyanis be kell zárnia minden szankciós kiskaput. Az Európai Bizottság egy központi felügyeleti szerv létrehozását fontolgatja.
HIRDETÉSBrüsszel a fővárosoknak szerdán küldött ki egy levelet, melyet a Politico látott. A levélben az Európai Bizottság "azonnali, összehangolt és határozott fellépésre" szólította fel a kormányokat, és megjegyzik, hogy fogytán a türelmük a visszaesőkkel szemben, és hogy elvárják a kormányoktól, hogy a kétes kereskedelmet folytató vállalatokat bírságolják meg.
Mairead McGuinness uniós pénzügyi vezető és Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke társszerzőként jegyzik a levelet, és közölték, hogy a közeljövőben "részletes információkat" fognak megosztani azokról a vállalatokról, akik megkerülik a szankciókat, és hogy április közepéig a kormányokkal karöltve figyelik és értékelik az intézkedéseket.
A szankciókkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azokról uniós szinten születik megállapodás, a végrehajtásért viszont a kormányok felelnek a Bizottság felügyeletével.
A legutóbbi, Oroszországgal szembeni szankciós csomagot decemberben hagyták jóvá, de máris dolgoznak a következőn a háború kezdetének második évfordulójára.
A szerdai levél szerint az EU-ból származó, szankciókkal sújtott termékek egy nem EU-tag ország "közvetítésével" jutnak el Oroszországba, vagy olyan európai vállalatok leányvállalatain keresztül, melyek a blokkon kívül bonyolítják a gyártást. Számos olyan vállalat van a sorban, akik olyan tárgyak és technológiák gyártásáért felelnek, melyek ugyan nem fegyverek, de katonai célokra felhasználhatók, így egyenes útjuk vezet a harctérre.
Pénz és felelősség
A levél szerint a jelenleg tiltott termékek EU-n kívüli országokba irányuló uniós exportja az ukrajnai invázió kezdete előtti 3 milliárd euróról 2023 közepére 5,6 milliárd euróra nőtt. A növekedés aggasztó, és megmutatja, hogy Oroszországgal a háború előtt folytatott legális kereskedelem milyen mértékben csorbult.
A levél szerint a nemzeti hatóságoknak több információt kell megosztaniuk egymással a szankciós kiskapuk kihasználásában részt vevő, nem uniós vállalatokról és személyekről, és "különösen éberen" kell kezelniük a szankciók alóli mentességeket, melyek tovább mélyíthetik a problémát.
Az ellenőrzés központosítása
A Európai Bizottság jelenleg annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy létrehozzanak egy olyan uniós szervet, melynek legfontosabb feladata a szankciók végrehajtása, és így el is vonná ezt a feladatot a kormányoktól. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra rálátó EU-s tisztviselő azt nyilatkozta a Politicónak, hogy az ötlet igen népszerű a Bizottság berkeiben, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök napirendjén szerepelhet, amennyiben kinevezik (esetlegesen év végén kezdődő) második ciklusára.
A szankciók végrehajtásával foglalkozó európai hatóság létrehozásának ötlete korábban is népszerű volt, 2023-ban mintegy tíz ország, köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is támogatta a hollandok erre irányuló kezdeményezését. Franciaország más módon is próbálkozott: tisztviselőik azért lobbiztak Brüsszelben, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét terjesszék ki a szankciós kiskapukra.
Egy magas rangú uniós diplomata azt mondta a Politicónak, hogy tagországonként más-más probléma van a szankciók bevezetésével, egy másik pedig azt nyilatkozta a lapnak, hogy támogatnak minden olyan kezdeményezést, mely a tagországokat segíti a szankciók végrehajtásában.
Mindeközben számos tisztviselő nem ért egyet a központosítással, szerintük a Bizottság ezzel a nemzeti kormányok érdekszférájába lépne, és azt mondják, hogy a Bizottság egyszerűen nem veheti át a helyi hatóságok szerepét, csak figyelheti azt, és iránymutatást adhat.
McGuinness a február 13-i szankciós ülésen fogja megvitatni a levelet a nemzeti miniszterekkel.