A Moldovai Köztársaság az EU teljes jogú tagja akar lenni, és az unió állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy hamarosan megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. De hogyan látják mindezt a moldovaiak? Az Euronews riportere, Hans von der Brelie a helyszínen kérdezett fiatalokat.
HIRDETÉSA Románia és Ukrajna között fekvő kis ország egy többnyelvű, multikulturális olvasztótégely, kitéve a Moszkva által tervezett állandó destabilizációs törekvéseknek. Miközben a jelenlegi EU-párti kisinyovi kormány igyekszik felgyorsítani az EU-csatlakozás felé vezető utat, az oroszbarát ellenzéki pártok támogatókat gyűjtenek, hogy inkább kelet felé nyissanak.
Persze, a moldovaiak stabil többsége támogatja a kormány azon ígéretét, hogy 2030-ig csatlakozik az Európai Unióhoz. De vannak félelmek is, különösen az idősek és a moldovai orosz nyelvű közösségek körében.
Hogy teljes képet kapjunk, az Euronews kamerával, ceruzával és jegyzettömbbel követett három moldovai fiatalt, figyelve érveikre:
- Rusanda, egy Európa-párti kultúrmunkás, aki egy aprócska moldovai vidéki faluban él.
- Nikita, a 20 éves nemzetközi kapcsolatok szakos hallgató, aki csodálja "az olyan erős vezetőket, mint Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko"
- Nadejda, egy 26 éves üzletasszony, aki abban reménykedik, hogy a Moldovában készült mogyoróvajat minél hamarabb el tudja adni az egész európai egységes piacon.
Moldova színesítheti az európai kultúrát?
Első megálló: Hîrtop, egy kis falu, mintegy 1000 lakossal. Itt találkozom Rusandával. A fiatal nő egy faluhálózatot vezet, amely a kulturális kínálat növelésével próbálja lassítani a vidékről való elvándorlást. Rusanda egy igazi „power woman”: amikor éppen nem a fejszét lóbálja a kertjében, minden energiáját művészeti projektekre és adománygyűjtésre fordítja. "Részben úgy érzem, hogy az EU részei vagyunk, és egy nap majd befogadnak minket ebbe a közösségbe," véli.
"Itt, vidéken, ez egy keleti identitás, egy nyugati identitás, vagy egy vegyes identitás?" - kérdezem Rusandát. "Ez egy képlékeny identitás" - mondja - "mert Moldovában sok nemzetiség él, és mi egy többnyelvű társadalom vagyunk. Tehát tiszteletben tartjuk ezt a sokszínűséget". Aztán hozzáteszi: "Az európai kultúra nemcsak a sokszínűségről szól, hanem a kritikus gondolkodásról, a kritikus diskurzusokról is. És a közösségépítésről szól". A moldovai kultúra jól illeszkedik ebbe, véli Rusanda: "A moldovai kultúra a hagyomány és a kortársiasság keveréke, így az európai kultúra sokszínűvé válik a mi moldovai kultúránkkal".
Fontosabbak a keleti partnerek: Oroszország és Kína?
Következő állomás: egy szerény toronyházas terület a főváros, Kisinyov külvárosában. Nikita az oroszbarát Szocialista Pártot támogatja. A diák a szomszédságában segít az időseknek kitölteni a fűtési költségtérítésre vonatkozó kérelmeket. Bár ezeket a juttatásokat részben az EU finanszírozza a Keleti Partnerség program keretében, Nikita elutasítja az Európai Unióhoz való csatlakozás gondolatát.
Nikita behív egy csésze teára. A polcán megpillantom az orosz ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij könyvét; egy lázadó, aki életében szélsőjobboldali gyűlöletbeszédet használt, amikor kampányolt, és Ukrajna megszállását szorgalmazta.
"Jó vagy rossz ötlet, hogy Moldova csatlakozik az Európai Unióhoz?" - kérdezem Nikitától. A válasza: "A Nyugattal való radikális integráció nem áll az állampolgárok érdekében. Moldova gazdasági érdeke az, hogy bővítse kapcsolatait az EU-val, de mindenekelőtt keleti partnereinkkel - Oroszországgal és Kínával. A Moldovai Köztársaság integrációja az EU-ba a jelenlegi formájában, az állam teljes leépülése és pusztulása idején elfogadhatatlan".
A belső piachoz csatlakozás lenne a megváltás?
Helyszínváltás: egy ipari területen találkozom Nadejdával, ahol a 26 éves nő mogyoróvajat és hasonló termékeket gyárt. A mandula és a mogyoró Moldovából származik, a földimogyorót Brazíliából importálja, a zsíros tejet pedig Lengyelországból. Az elkötelezett európai bővít, már rendelt gépeket, hogy csokoládét és fagylaltot is gyártson.
„A Made in Europe egy eszköz lesz számunkra, könnyebb lesz exportálni. Ha az EU részei leszünk, szerintem néhány ajtó könnyebben megnyílik majd előttünk". Nadejda nemrégiben lecserélt egy Kínában gyártott, rossz minőségű gépet, és Olaszországban vásárolt high-tech berendezéseket. Ha Moldova EU-taggá válik, a Nadejdának nem kell többé importadót fizetnie, amikor új, Európában gyártott gépeket vásárol.
"Nagy potenciál van itt Moldovában,” teszi hozzá. "Többet kell növekednünk az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban, a gazdákkal, és itt tudjuk tartani az embereket, több embert tudunk felvenni." Úgy véli, hogy márkája, a Moft, világszerte híres lesz. Nadejda számára az Európai Unió belső piacához való hozzáférés kaput nyit a világpiacra való betöréshez.
Moldova 2030-ra szeretne csatlakozni az EU-hoz. Ez a kormányzati cél. De kettőn áll a vásár: képes lesz-e az EU a további tagállamok felvétele előtt szükséges belső reformokat végrehajtani? Képes lesz-e Moldova az igazságszolgáltatási rendszerben, a gazdaságban és a politikában véghezvinni az alapvető változásokat?