Anders Behring Breivik, a norvég szélsőjobboldali férfi 2011-ben összesen 77 embert ölt meg az oslói kormányzati negyedben elkövetett robbantásban és az Utøya szigetén történt lövöldözésben.
HIRDETÉSKonyha, étkező, tévészoba, PlayStation, karosszék és fekete-fehér kép az Eiffel-toronyról. Saját fitneszterem súlyzókkal, futópaddal és evezőgéppel. Általában nem ez a kép él az emberekben, amikor egy börtönt képzelnek maguk elé. Mégis ilyen körülmények között él Anders Behring Breivik, aki 13 évvel ezelőtt vérfürdőt rendezett Norvégiában.
Az északi ország a rehabilitációt részesíti előnyben a megtorlással szemben a büntetés-végrehajtásban. Breivik ennek ellenére másodszor is beperli az államot, mert szerinte a magánzárkában tartása az Emberi Jogok Európa Egyezménye alapján embertelen bánásmódnak minősül. Ügyvédje, Øystein Storrvik szerint Breiviknek semmilyen kapcsolata nem lehet a külvilággal. Az eljárás január 8-án kezdődik a Ringerike börtön tornatermében, nem messze Utøyától.
Breivik 2016-ban már próbálkozott hasonlóval. Akkor első fokon elfogadták, másodfokon elutasították a keresetet. Végül az Emberi Jogok Európai Bíróságához került az ügy, és ott is elutasították.
A norvég férfi 2022-ben feltételes szabadlábra helyezését kérvényezte, de akkor úgy ítélték meg, hogy nem változott meg, és továbbra is veszélyt jelent a társadalomra.
Breivik mostani ügyét várhatóan ismét elutasítják majd, arra viszont alkalmas, hogy megint a figyelem középpontjába kerüljön. A bírósági tárgyalásról szóló élő közvetítést ezért nem is engedélyezték Norvégiában.
Az állam elutasítja Breivik emberi jogok megsértéséről szóló állításait. Amennyiben mégis Breiviknek ad igazat a bíróság, kártérítést kaphat.
A norvég tömeggyilkos 21 éves börtönbüntetését tölti. Ez volt a lehető legszigorúbb kiszabható ítélet az országban. Abban az esetben ez meghosszabbítható, ha alkalmatlannak ítélik a társadalomba való beilleszkedésre.