Ukrajnában 2024 március 31-én esedékes a következő köztársasági elnökválasztás, ám a törvény lehetővé teszi ennek határozatlan időre való elhalasztását hadiállapot esetén. Az első hivatalos bejelentkező „köztes békét” kötne Oroszországgal.
Kicsoda Olekszij Aresztovics?
HIRDETÉSA 45 éves blogger, színész, felderítőtiszt és katonai tanácsadó Grúziában született, és korábban tagja volt Zelenszkij elnök stábjának is, ahol jó ideig katonai szóvivőként szolgált. Már 2019-ben megjósolta a putyini inváziót Ukrajna ellen, és további háborúkat is kilátásba helyezett Oroszországgal 2030-ig.
Egy You Tube interjúban biztosra vette, hogy a Szovjetuniót visszaállítani törekvő Vlagyimir Putyin újabb szakadár köztársaságokat tervez kikiáltani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságok” mintájára, Herszonban és Harkivban.
„ Igen, indulni fogok ” – válaszolta az Interfax-Ukrajna ügynökség kérdésére
Elnöki ambícióját már tavaly is jelezte, de akkor még azzal a feltétellel, ha Zelenszkij nem indulna a második mandátumért. Most szintet lépett, és direkt kihívóként tűnik fel. Időközben ugyanis nagyon megromlott a viszonya a kijevi vezetéssel, miután nehezményezte, hogy a tavaly őszi sikeres offenzívát nem folytatták a győzelemig, hanem leálltak a siker küszöbén.
Ezzel sok ellenséget szerzett az ukrán vezérkarban, és le is kellett mondania megbízatásairól. Mi több, elhamarkodott kijelentéseket tett a pontatlan ukrán rakétatámadásokról, és ezeket Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő kíméletlenül fel is használta az Ukrajna ellen propagandában.
A kijevi vezetés és az ukrán nacionalisták az ország ellenségének tartják Aresztovicsot, akinek nézetei veszélyeztetik védekező háború esélyeit, és oroszbarát érzelmekkel vádolják.
Mi a terve?
Aresztovics - egyebek mellett - a háború befagyasztását javasolja, és hogy vérontás helyett a Nyugat inkább lassan fojtsa meg Oroszországot. Mint mondja, „annál jobb, minél tovább él Putyin”, mert makacs és kérlelhetetlen politikája katasztrófába vezet országát.
Ezért még az sem túl nagy ár, ha egy időre átengedik a megszállt keleti régiókat Oroszországnak, és felkészülnek az újabb agressziókra.
Ez a nézete sokban emlékeztet Henry Kissinger tervéhez, ami egy időleges fegyvernyugvással erősítené meg Ukrajna katonai képességeit.
Az átmeneti (fegyvernyugvási) időszakban javítana a személy állomány képzettségén és egységesítené Ukrajna fegyverzetét, ami jelenleg igen szétszórt, és ezen a nyugati szállítmányok kissé még bonyolítottak is (eltérő lőszerek és kaliberek, szoftverek, nem egységes alkatrészek).
Zelenszkij feltételei
Az elnök korábban kijelentette, hogy kész a választásokon újra indulni, ha szövetségesei 5 milliárd hrivnya (mintegy 130 millió dollár) összegű pénzügyi különsegélyt (választási alapot) nyújtanak a kampányhoz. „Nem tartok hitelből választásokat, nem veszek el pénzt a fegyverekből, és nem adok ki közpénzt a választásokra " - mondta Zelenszkij az 1+1- nek adott interjújában .
Az elnök szerint az Egyesült Államoknak és Európának biztosítania kell a választások átláthatóságát, nevezetesen megfigyelőit Ukrajnába küldeni, beleértve a frontvonalat is.
Lehet-e esélye egy új stratégiai szemléletnek?
Megfigyelők megjegyzik, hogy valójában Aresztovics sikergaranciák nélkül javasolja a politikai játékot, ami elidegenítheti a választókat. Ugyanakkor a tervnek vannak kilátásai is, mivel folyamatos szankciós nyomást feltételez Oroszországra. Nézete szerint a harctéri helyzet alakulásától akár függetlenül is, a Nyugat nagyon hosszú ideig nem tér vissza az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokhoz, és a szankciók nem fognak lanyhulni.
Ahogy egy interjújában megfogalmazta, "a világ már berendezkedett egy Oroszország nélküli életre, még ha nehéz is".
„A legfontosabb az, hogy a háború során az orosz társadalom gyorsan leépül, az ellenség képe elhalványul, és az elnyomás kezd természetellenesnek tűnni a nép szemében. A nacionalista retorikából nem lehet megélni, és az oroszok szeretnék visszakapni a háború előtti kellemes életszínvonalukat. Egy ponton a Putyin-rezsim meg fog halni, és Oroszország a globális mainstream felé fog elmozdulni. Ezután - a szankciók feloldásáért cserébe - a Nyugat követelheti majd, hogy a területeket adja vissza Ukrajnának” – mondja erről A. Gallyamov, politológus
Más szakértők szerint viszont egy ilyen programmal fellépő jelölt nem kapja meg a területeik feladásáról hallani sem akaró ukránok támogatását. Néhány politikai pontra azonban számíthat, mert elképzelésének részben lesznek támogatói a Nemzetgyűlésben (Verhovna Rada), mert sok ukrán politikus gondolkodik hasonló megoldásokban, mivel sok a kétség afelől, hogy Ukrajna vajon meddig képes állni a megújuló orosz támadásokat.
Nem csak a hadsereg veszteségei miatt, hanem mert gazdasága gyakorlatilag kezd felszámolódni.