Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök péntek reggel még megtagadta a Gázai övezetben végrehajtandó szárazföldi hadművelet tervének aláírását, amelyet az Izraeli Védelmi Erők (IDF) parancsnoksága mutatott be neki.
A péntek esti helyzet azonban merőben más képet mutat, mert az eddigi legszélesebb támadás indult meg Gáza ellen. A döntést a háborús kabinet hozta meg, és a miniszterelnök tanácsadója szerint ezután "Gáza egészen más lesz".
HIRDETÉSPénteken kora este egyre több forrás is azt kezdte jósolni, hogy megindul az izraeli erők nem meghatározható méretű támadása Gáza ellen. A hadsereg szóvivője "kiszélesített erőfeszítésekről" beszélt a Hamász infrastruktúrája ellen, de nem tagadta a művelet tényét. „Az elmúlt néhány órában erősen megnöveltük a gázai támadásainkat” – mondta egy esti eligazításon, megjegyezve, hogy a támadások a levegőből, a tengerről és a szárazföldről összehangoltan zajlanak.
Ilyen megfogalmazással jelent meg a The Jerusalem Post értesítése is, és erről számolt be a BBC is. Nagyméretű páncélos támadásokról tud be a palesztin al-Aksa helyszíni tudósítója.
A döntés okaként azt emlegetik, hogy összeomlottak a Katarral folytatott közvetett tárgyalások az izraeli túszok elengedéséről. Más jelentések szerint elvágták az övezet telefon- és internet ellátását. Ezzel egyidőben rendkívüli tájékoztatót kapott Joe Biden amerikai elnök is az aktuális helyzetről.
Több hasonló jelentés szerint izraeli diplomáciai tisztviselők ma este kijelentették, hogy szerintük a Hamász csak húzta az időt a katari túsztárgyalásokon, hogy késleltesse vagy megállítsa az izraeli inváziót a Gázai övezetben.
Éles vita folyt a miniszterelnök és a vezérkar között a nap során
Reggel és délelőtt Netanjahu azt szerette volna elérni, hogy a Hamász október 7-i támadása után az ellenzékkel közösen megalakult szükségkormány tagjai egyhangúlag hagyják jóvá a tervet.
A miniszterelnök különösen óvakodik attól, hogy engedélyt adjon a hadseregnek egy széleskörű gázai hadművelet végrehajtására, mert attól tart, hogy a közbizalom tovább zuhan, ha az akció kudarcot vall.
Netanjahu határozatlansága feldühítette az IDF vezető tisztjeit. Szerintük a katonaság és a miniszterelnök közötti kölcsönös gyanakvás olyan erőssé vált, hogy a köztisztviselők megtiltották a katonaságnak, hogy rögzítő eszközöket vigyenek be az ülésekre.
A közvetlen célokban sem volt egyetértés
Netanjahu egyszerre szeretné elérni a túszok szabadon bocsátását és a Hamasz megsemmisítését, de ezek között a feladatok között nehéz egyensúlyt találni. A szakadás október 26-án volt nyilvánvaló, amikor Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter beszédében nem említette a túszmentést az IDF katonai céljai között.
Vita folyik arról is, hogy a műveletet egy nagy rohamban, vagy kisebb méretű és csekélyebb veszteségű behatolások folyamatos sorozatában kell-e végrehajtani. (Az utóbbi napokban három ilyen teszt-akció is zajlott.)
Az is kérdéses, hogy ki kormányozza Gázát a Hamasz megsemmisítése után. „Vannak, akik azt mondják, hogy valahol el kell kezdenünk – aztán gondolkodhatunk a következő szakaszon. De nekünk, politikai vezetőként és államférfiként célokat kell kitűznünk, és ezeknek nagyon világosaknak kell lenniük” – mondta Danny Danon, az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottságának tagja.
A miniszterelnöki hivatal Netanjahu október 25-i beszédére hivatkozva nem kívánta kommentálni a katonasággal folytatott vitát. „Két célt tűztünk ki erre a háborúra: a Hamasz felszámolását, lerombolva annak katonai és adminisztratív potenciálját, és mindent meg kell tenni foglyaink hazatérése érdekében” – mondta az izraeli kormányfő.