A volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke 81 éves volt.
HIRDETÉSNyolcvanegy éves korában meghalt Sólyom László egykori köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, tanár - közölte a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel vasárnap.
A Landi Balázs által jegyzett közleményben arról írnak, Sólyom László "óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után" hunyt el.
1942. január 3-án született Pécsett. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, diplomáját 1964-ben szerezte meg.
Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
1989-ben az újonnan létrejött Alkotmánybíróság tagjává választották, ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, az MDF-ből is kilépett. Az Alkotmánybíróságnak először elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt.
A vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, az igazságtételi törvényről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés.
Sólyom László 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának is tagja volt.
Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt.