Ukrajna természetesen nem csatlakozhat a szövetséghez, amíg háború dúl területén, de a vélemények eltérnek abban, hogy milyen gyorsan és milyen feltételek mellett kerülhet sor erre a harcok lezárása után.
"Ukrajna hosszú utat tett meg azóta, hogy 2008-ban úgy döntöttünk: a következő lépés a NATO-tagsági akcióterv lesz. Ukrajna sokkal közelebb került a NATO-hoz, ezért úgy gondolom, eljött az ideje, hogy ezt a NATO döntései is tükrözzék" - közölte a szervezet főtitkára a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt.
Jens Stoltenberg rámutatott: a NATO világossá fogja tenni, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, és nem fogják kötelezni a tagsági akcióterv követésére, ami "nagyon erős és pozitív üzenet lesz a NATO-tól Ukrajnának" - idézte a szavait az MTI. Hozzátette: a NATO-csúcs Ukrajnáról szóló döntéseit két- és többoldalú támogatási rendszerek fogják kiegészíteni.
Stoltenberg szerint Kijev még több katonai segélyre számíthat, valamint arra, hogy az észak-atlanti szövetség enyhíti a formális feltételeket egy új formátumú együttműködés, az úgynevezett NATO-Ukrajna Tanács érdekében. A tanács szerdán tartja első ülését.
Stoltenberg Vilniusban vakmerőnek és veszélyesnek nevezte Oroszország nukleáris retorikáját. Aláhúzta: a szövetségesek éber figyelemmel kísérik Moszkva lépéseit, de eddig nem láttak olyan változást az orosz nukleáris magatartásban, amely módosítást követelne a NATO oldaláról.
A NATO főtitkára újságíróknak azt is elmondta: eddig nem látják a Wagner-erők bármilyen bevetését vagy mozgását Belaruszban, "de természetesen szorosan követjük, hogy mi történik. MInt mondta, a szövetség készen áll arra, hogy megvédje magát bármilyen potenciális fenyegetéssel szemben.
A június 23-24-i meghiúsult lázadás óta széles körű találgatások folynak arról, hol tartózkodik Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér. A múlt héten Litvánia, Lengyelország és Lettország elnökei levelet írtak a NATO vezetőinek, amelyben figyelmeztették őket "az Oroszország agresszív fellépése és a belorusz helyzet alakulása által jelentett fenyegetésre".