Franciaország és Németország is új helyhatósági választásokat szorgalmaz a zavargások által érintett településeken a szerbek részvételével, miközben az előző voksolásról sem voltak kitiltva.
HIRDETÉSAz érvényes eredmények ellenére Vjosa Osmani koszovói elnök hajlandó új helyhatósági választásokat tartani az ország zavargások sújtotta északi részén, hogy elkerülhető legyen az erőszak fokozódása.
Osmani erről csütörtökön számolt be újságíróknak, miután Aleksandar Vucic szerb államfővel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével egyeztetett az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának margóján.
A megbeszélések célja, hogy feloldja a Koszovó északi részén kialakult feszültséget, amely hétfőn erőszakba csapott át, és 30 KFOR-katona és 52 szerb tüntető sebesüléséhez vezetett.
Macron közölte, hogy Franciaország és Németország is arra kérte a koszovói és a szerb vezetőt, hogy rendezzenek minél előbb új helyhatósági választásokat a zavargások által érintett négy településen a helyi szerbek részvételével. A megbeszélésen egy hetet adtak a két ellenérdekű félnek arra, hogy válaszoljanak javaslataikra.
Koszovó északi részén a zavargások azután erősödtek fel, hogy az albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat a többségében szerbek lakta térségben. A szerbek bojkottálták a választásokat, így alacsony részvétel mellett született érvényes eredmény.
Az új forduló megtartásával ugyan semmissé tesznek egy formailag demokratikus aktust, ugyanakkor ha a háromszázalékos, alacsony részvétel helyett nagyobb arányban járulnak urnákhoz a szavazók, a nyertesek erősebb felhatalmazással foglalhatják el helyeiket a logika szerint.
Az érvelésnek ellentmond, hogy ha a többségében szerbek lakta településeken elmentek volna a szerbek szavazni, nem az albán kisebbség akarata jutott volna érvényre.
Koszovó összességében albán többségű ország Albánia és Szerbia között, de északi régiójában a szerbek vannak többségben.
Szerbia saját területeként tekint Koszovóra, ami függetlenségét egyoldalúan kiáltotta ki. A világtöbb mint száz országa (köztük Magyarország és a legtöbb EU-tag) független országként ismeri el, de Szerbia, Oroszország és húsz további ország nem.