Amennyiben az Európai Bizottságnak is megfelelnek a tervek, Magyarország hozzájuthat a visszatartott EU-s pénzek egy részéhez.
HIRDETÉSVarga Judit igazságügyminiszter hétfőn közölte, hogy technikai megállapodást kötött a magyar kormány és az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformcsomagról. Amennyiben az Európai Bizottság elfogadja a javaslatot, Magyarország hozzáférhet a visszatartott kohéziós alap egy részéhez.
Varga Judit hétfő délelőtti közleményét megelőzően a Népszava több uniós forrására hivatkozva azt írta, hogy szakértői szinten megszületett a feltételes megállapodás Brüsszel és Budapest között arról az igazságügyi reformcsomagról, mely a Magyarországnak 2021-2027 között jutó felzárkóztatási támogatások odaítélésének legfontosabb feltétele, ezt erősítette meg Varga Judit bejelentése.
A napilap szerint az egyezségre még rá kell bólintaniuk a biztosoknak és a bizottsági elnöknek, vagyis a politikai jóváhagyás hátravan. Az Európai Unió székhelyén óvatosan nyilatkoztak a kilátásokról, mivel az egyeztetett szöveg még fennakadhat az utolsó szűrőn, és nem is ez lenne az első eset, hogy az Európai Bizottságon belüli politikai egyeztetéseken elvérzik egy szakértők által nyélbe ütött kompromisszum. A reformcsomagot csak a brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testületnek kell elfogadnia, a tagállamoknak ebben a döntéshozatali folyamatban nem osztottak lapot.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben adott zöld utat a kohéziós források magyarországi felhasználását részletező partnerségi megállapodásnak és a hozzá tartozó operatív programoknak. Ennek megfelelően a jelenlegi hétéves pénzügyi időszakban az ország csaknem 22 milliárd eurót költhet többek között infrastrukturális fejlesztésekre, az energiahatékonyság javítására, társadalmi integrációra. Az uniós testület azonban úgy döntött, hogy mindaddig nem téríti meg a felzárkóztatást szolgáló projektekre költött pénzt, amíg az Országgyűlés le nem szereli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályait. Erre az Orbán-kormány egyébként is kötelezettséget vállalt, amikor megegyezett az uniós intézményekkel a járvány utáni helyreállítási alapból kapható támogatásról.
A 22 milliárdos kohéziós alapból egy külön eljárásban 6,3 milliárdot zároltak a közösségi pénzekkel elkövetett rendszerszintű korrupció miatt, további 2,5 milliárdot pedig az egyetemi szabadságot, a melegeket és a migránsokat érintő jogsértésekért, így az az igazságügyi reformról várhatóan megszülető végleges megállapodást követően nagyjából 13 milliárd eurónyi támogatás szabadulhat fel.
Az Unió elvárja, hogy az alku nyomán erősebb hatásköröket adjanak az Országos Bírói Tanácsnak, és hogy megerősítsék a Kúria függetlenségét, illetve számolják fel annak akadályait, hogy a bírák döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához fordulhassanak, és szüntessék meg a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassák.
Kiemelik, hogy amennyiben a változtatásokat tartalmazó törvénytervezeteket politikai szinten is szentesítik Brüsszelben, akkor nem marad más hátra, mint hogy a kormány beterjessze azokat az Országgyűlés elé. A jóváhagyott jogszabályok kedvező brüsszeli értékelése után elindulhatnak a kohéziós alap pénzei Magyarország felé.
Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn tárgyalt a megállapodásról Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztossal.