A válaszadók 48 százalékát az elmúlt egy év eseményei döbbentették rá a veszélyre.
HIRDETÉSAz amerikai lakosság több mint kétharmada tartja valóságosnak a klímaváltozást, csaknem négyötödük az elmúlt öt évben megtapasztalt olyan extrém időjárási jelenséget, amelyet részben a klímaváltozásnak tulajdonít – derül ki a Föld Napján közzétett közvélemény-kutatásból.
Az AP hírügynökség és a NORC társadalomkutató intézet közös felmérése szerint az amerikaiak 71 százaléka tartja valós jelenségnek a klímaváltozást, és 12 százalék tagadja, hogy létezik. Azok közül, akik valósnak gondolják a klímaváltozás folyamatát, 63 százalék annak okaként az emberi tevékenységet jelölte meg, az összes megkérdezett mintegy fele.
A válaszadók 48 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy év eseményei aggódóbbá tették a klímaváltozást illetően, 9 százalék pedig arról nyilatkozott, hogy csökkentek ezirányú félelmei.
A megkérdezettek 79 százaléka érintettje volt extrém időjárási jelenségnek az elmúlt öt évben, akik közül csaknem kétharmad legalább részben a klímaváltozásnak tulajdonítja azt. A legtöbben 55, illetve 45 százaléknyian extrém forró időjárás, és hőhullám, illetve rendkívüli hideg, és téli vihar formájában tapasztaltak meg rendkívüli időjárást, 24 százalék élt át hurrikánt vagy trópusi vihart, és 18 százalék volt tornádó érintettje az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban.
Arra a kérdésre, hogy mi alakítja a klímaváltozásról alkotott véleményét, az amerikaiak 46 százaléka azt mondta, hogy a személyes tapasztalat, míg 43 százalék a tudósok véleményére hagyatkozik, 32 százalék pedig az iskolában tanultakra. 25 százalék nyilatkozott úgy, hogy véleményét a sajtóban hallottak, látottak alakítják a klímaváltozásról.
A közvélemény-kutatást április közepén készítették telefonon, az Egyesült Államok lakosságának összetételét reprezentáló mintán.
A Meteorológiai Világszervezet riasztó jelentést adott ki a Föld Napja alkalmából: a globális átlaghőmérséklet 2022-ben 1,15 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. António Guterres, az ENSZ-főtitkára azt szeretné elérni, hogy a fejlett országok vezetői 2040-re, a fejlődő országok vezetői pedig 2050-re kötelezzék el magukat a netto zéró kibocsátás mellett.