A csütörtöki tiltakozásokat egy nappal azelőttre időzítették, hogy a törvény alkotmányossági vizsgálatának eredményét közzéteszi az alkotmánytanács.
HIRDETÉSFranciaországban 12. alkalommal szerveztek a szakszervezetek utcai tömegdemonstrációkat a parlamentet megkerülve elfogadott, és továbbra is vitatott nyugdíjreform ellen.
A csütörtöki tiltakozásokat egy nappal azelőttre időzítették, hogy a törvény alkotmányossági vizsgálatának eredményét közzéteszi az alkotmánytanács.
Bár az elmúlt hetekben fokozatosan csökkent a részvétel a több mint kétszáz városban rendezett utcai meneteken, a hatóságok szerint még csütörtökön is 400 és 600 ezer között voltak a tüntetők, akiket a franciák többsége továbbra is támogat.
Párizsban csütörtökön 42 ezren tiltakoztak a rendőrség, 400 ezren a CGT szakszervezetek szerint. A múlt heti tiltakozó megmozduláson országszerte 570 ezren vettek részt, március 28-án pedig 740 ezren, az azt megelőző demonstrációkon pedig több mint egymillióan voltak a belügyminisztérium összesítése szerint.
"A reformmal szembeni tiltakozás továbbra is erős" - jelentette ki Laurent Berger, a tüntetéseket szervező, mérsékeltnek számító CFDT szakszervezet vezetője.
A korábbi megmozdulások forgatókönyveihez hasonlóan csütörtökön is zavargások kísérték a békés meneteket. A nyugati Nantes-ban radikális anarchisták megdobálták a rendfenntartókat, akik könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták a rendbontókat.
Párizsban az LVMH luxusvállalatnak a Champs-Elysées sugárúton található székházába behatolt a füstbombákkal és sípokkal felszerelt tüntetők egy része, miközben az alkotmánytanács épületét nagy erőkkel védték a rohamrendőrök, miután délelőtt néhányan megpróbálták az épület bejáratát kukákkal és füstbombákkal eltorlaszolni. A rendőrség négy embert előállított a helyszínen.
A párizsi prefektúra minden tiltakozást betiltott az alkotmánytanács épülete előtt csütörtök délután 4 óra és vasárnap reggel 6 óra között.
A testület ugyanis péntek délután teszi közzé a jelentését a vitatott nyugdíjreform alkotmányossági vizsgálatáról, valamint az ellenzéki baloldal által kezdeményezett népszavazási javaslatról. Emmanuel Macron elnök korábban jelezte: miután a reform végig járta "a demokratikus folyamatát", szeretné, ha még idén hatályba lépne.
A tüntetésekkel párhuzamosan meghirdetett sztrájkok is kifulladni látszanak: a közlekedésben nem voltak fennakadások, a közszférában dolgozóknak pedig alig 3,8 százaléka tartott munkabeszüntetést az április 6-i 6,5 százalékhoz képest.
A stratégiai ágazatok közül az olajfinomítókban dolgozók egy része is sztrájkolt csütörtökön, de ez nem okozott gondokat a termelésben. A CGT szakszervezet pedig újra meghirdette csütörtökön a sztrájkot a párizsi hulladékszállításban.
Márciusban három hétig tartottak munkabeszüntetést a kukások egyes fővárosi kerületekben, amelynek következtében 10 ezer tonna szemét halmozódott fel a járdákon, s vált a tiltakozási hullám jelképévé.
"Nem ez az utolsó tiltakozási nap, még sokat fogjuk egymás látni" - jelentette ki Sophie Binet, a radikális CGT szakszervezet új főtitkára csütörtök délelőtt a Párizshoz közeli Ivry-sur-Seine szemétégetőjénél, amelyet ismét elfoglaltak a tiltakozók.
A tömegdemonstrációkon megjelenő ellenzéki - baloldali - politikusok is megerősítették, hogy az alkotmánytanács döntésétől függetlenül a tiltakozás folytatódik.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére.
Azt követően hirdetettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.
A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár 64 évre emelésének rendeleti úton történő bevezetését.
Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.
HIRDETÉSA törvény jelenleg folyó alkotmányossági vizsgálata az utolsó lépés a törvény kihirdetése előtt. Elemzők szerint nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az alkotmánytanács megsemmisíti a teljes reformot.
Azt viszont elképzelhető, hogy egyes részeit eltávolítja, s ezzel a törvény visszavonását követelő szakszervezetek tiltakozásának új lendültet adhat.
A titkosszolgálatok jelezték: pénteken az alkotmánytanács döntését követően, függetlenül annak tartalmától, 131 helyen számítanak azonnali megmozdulásokra mintegy 41 ezer részvevővel.