A gyerekeknek élmény a síelés, a tehetségek gondozását műanyag pályák segítik. Interjú a Magyar Síszövetség elnökével.
HIRDETÉSA síelési szezon végéhez közeledve a gyerekeknél újra a műanyag pályáké lehet a főszerep itthon. Magyarországon több mint félmillió ember űzi a sportágat, serdülőszinten kifejezetten sok a hazai tehetség, a gyerekeknek és a szülőknek pedig olyan lehetőséget kell kínálni, ami akkor is megtérülő befektetés, ha nem lesz valakiből világbajnok. Szezonzáró értékelés Fürstner Józseffel, a Magyar Síszövetség elnökével.
Magyarországon a síelés népsport, 600 ezer ember rendszeresen űzi az alpesisít, a sífutókról, sítúrázókról és snowboardosokról nincs hivatalos adat, „de ők is 200 ezren lehetnek”. Magyarország lakosságának nyolc százaléka aktívan űz valamilyen havas sportágat.
Pályából nem is állunk olyan rosszul
Fürstner József szerint remek az együttműködés a sípályákkal. A nagyobbaknak – Mátraszentistván, Zemplén, Visegrád, Sátoraljaújhely –, hóágyúk is rendelkezésre állnak. A Normafán is lehetséges műhavat csinálni, itt aránylag alacsony összegért lehet bérelni felszerelést, kivilágított pálya, öltöző, zuhanyzó áll a budapesti síleni vágyók rendelkezésére.
Emellett országszerte sok helyen próbálják visszahozni a korábbi aktív síéletet, például Salgótarjánban, Bánkúton vagy Pécsett.
Galyatetőn található egy sífutó- és biatlon-centrum, amely a „rendszerváltás óta folyamatosan lefele csúszik a lejtőn” – ezt szeretnék megmenteni és a köz javára hasznosítani. A 90-es években még ifjúsági világbajnokságot rendeztek itt, de most a mindennapi sportolásra sem alkalmas.
Tele vagyunk tehetségekkel
„Nagyon sok gyereket visznek síelni a szülei, egy új kimutatás szerint Budapesten 15 ezer gyerek jár rendszeresen síedzésre” – hangsúlyozta Fürstner József. Ez annak a programnak is köszönhető, amely során országszerte közel 200 műanyag sípálya létesült, ez kitűnő alap a síeléssel való ismerkedésre.
Az elnök úgy vélte, jól jönne egy világsztár, de fontosabb, hogy stabil alapokon álljon az utánpótlás, és ebből nőjenek ki az élsportolók.
„Venni egy alig használt külföldit, és annak árnyékában felnőni” – ez kockázatos út, „jobban járunk, ha arra alapozunk, amink van”. A serdülő korosztályban mindig is voltak, akik oda tudtak érni a világ élvonalába, de mire felnőttek, elszaladt az élmezőny mellettük.
Síelés tanórák előtt és után
Aki a síelésnek szenteli az életét, annak olyan iskolába kell járnia, amely erre szakosodott. Ott a gyerekek reggel 5-kor kelnek, fél 7-kor kezdődik a síedzés, és utána következik a tanulás.
„Ebben az esetben mindegy, hogy egy bécsi, budapesti vagy birminghami gyerekről van szó, ugyanazt a képzést kapja” – mondta az elnök, példaként hozva fel Bányai Attilát, aki idén megnyerte a szuperóriás-műlesiklást az ifjúsági olimpiai fesztiválon, és egy bentlakásos francia síiskolában tanul.
„De említhetném Tóth Zitát, aki 21 éves, és már indult világkupaversenyen, ahol megvalósulhat egy piaci alapú szponzorálás. Az idei alpesisí-vb-n a négy lány közül négy, a négy fiú közül három döntőbe jutott, ahogy az északisí-vb-n mindkét magyar sífutó. Vagy ott van Kozuback Kamilla, aki snowboardban indult a téli olimpián, de ő Kanadában él.
Magyar szakembergárdát kell építeni
Fürstner József fontosnak tartja egy szakember gárda felépítését, hogy ne kelljen „külföldi zsoldosokra támaszkodni”. Ezért lényeges, hogy a Testnevelési Egyetemen beinduljon a síedző-képzés.
„Ha egy gyerek síelni akar, akkor lényeges, hogy meg tudjuk mondani neki, miért síeljen, és miért ne focizzon vagy teniszezzen. Meg kell mutatni, hogy vonzerőt jelent egy síiskolába járni, ahol olyan képzést kap, amely akkor is megtérülő befektetés, ha nem lesz világbajnok” – jelentette ki.
Hozzátette, szeretnének egy olyan csapatot felállítani, amely járja az ország általános iskoláit, és megismerteti a sportág vállfajaival a gyerekeket.
„Tavaly rendeztünk egy hasonló programot a Normafánál, amelynek nagy visszhangja és sikere volt. Van egy 100 méteres sífutó-szőnyegünk, amelyet bárhol kiteríthetünk, és egy kis sánc, amelyet egy óra alatt bárhol fel lehet építeni, így a gyerekek kipróbálhatják a sífutás vagy a síugrás alapjait. Óriási vonzerő számukra a biatlon, ahol lőni lehet, és a lézeres irányzékkal ez teljesen biztonságos” – mondta a népszerűsítést szolgáló lehetőségekről.
Hatalmas pénzek nemzetközi szinten és itthon
A Magyar Síszövetség vezetése teljesen kicserélődött, Fürstner József, az elnök mellett új elnökséget is választott a tagság. Az új felállás egy olyan időszaknak vetett véget, amely során hat hónapig nem volt vezetése a szervezetnek.
„Egy morálisan és anyagilag szétesett szövetséget kellett átvennünk, és sok időbe telt az is, amíg szembesültünk a problémákkal” – fogalmazott Fürstner József, kiemelve, egy ígéretük volt, hogy tisztán, becsületesen és fáradhatatlanul fognak dolgozni.
A nemzetközi biatlon és síugró versenyek hihetetlen televíziós nézettséget produkálnak. Ily módon a FIS és az IBU, a két nemzetközi szövetség nagyhatalmú sportszervezetek, amelyek mögött rendkívül jövedelmező iparágak állnak.
HIRDETÉSEzzel szemben hazánkban más a helyzet
A magyar szövetségnek kb. 70 tagszervezete van a klubok mellett, például ilyen a síoktatók szövetsége. A tagdíj azonban a húsz évvel ezelőtti szinten maradt. „Más szövetségben inkább nyolcszoros, mint háromszoros a tagdíj.
Ráadásul jelenleg nincs nagyon szponzora a szövetségnek, az állam finanszírozza, ami a fennmaradásra elég” – vázolta a szövetség anyagi helyzetét. Ugyanakkor, hangsúlyozta, bizakodó, mert a jelenlegi sportirányítási környezetben úgy látja, aki dolgozik, az jobban járhat.
„A fő törekvésünk, hogy a szövetség a saját lábára álljon, elérjük azt a 6-700 ezer embert, aki rendszeresen síel, illetve lássák, hogy a szövetség jól működik, és mindenki javát szolgálja” – nyilatkozott az elnök.
Ehhez az kell, hogy a „tömegsport és az élsport egymás kiegészítői legyenek”, mert a szövetség feladata az „egész magyar síélet koordinálása”, nemcsak például az alpesi-válogatott utaztatása.