Az orosz ENSZ-nagykövet szerint ezt már jóval a hágai bíróság Putyin elleni elfogatóparancsa előtt tervezték.
Moszkva azt tervezi, hogy április elején, az ENSZ Biztonsági Tanácsának informális ülésen adja elő álláspontját az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek "valós helyzetéről". A kérdés azután került reflektorfénybe, hogy a hágai bíróság az elrablásukkal kapcsolatos háborús bűncselekmények miatt is adta ki elfogatóparancsát Putyin orosz elnök ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzsja egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy már jóval a hágai nemzetközi bíróság pénteki bejelentése előtt eltervezték az ülés összehívását. Oroszország tölti be áprilisban a Biztonsági Tanács soros elnökségét.
A bíróság azért is akarja Putyin letartóztatását, mert felelősnek tartja az ukrán gyerekek jogellenes deportálásának háborús bűntettéért, tehát azért, hogy a megszállt területekről jogellenesen az Orosz Föderáció területére szállítják őket.
Az ukránok kezdettől fogva genocídiumról beszélnek az ügyben, és nem alaptalanul: a gyerekek elhurcolása, idegen országban történő kényszer-adoptálása kimerítheti a népirtás fogalmát az ENSZ 1948-as, Népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény alapján: "(e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele."
Nem véletlen, hogy a bíróság az orosz gyermekjogi ombudsman ellen is elfogatóparancsot adott ki, mivel ő is aktív részese a gyerekek deportálásának és oroszországi kényszer-adoptálásuk előmozdításának. Tavaly ősszel Maria Lvova-Belova kijelentette, hogy az elrabolt gyerekeknek az Orosz Föderációval szembeni negatív hozzáállása "Oroszország iránti szeretetté változott".
Az ukrán kormány állítása szerint a háború kezdete óta 16 221 gyermeket hurcoltak Oroszországba. Moszkva nem deportálásként, hanem evakuálásként értelmezi a gyerekek átszállítását és kényszer-adoptálását.