A csempészek ellen is küzdenek a Katari Nemzeti Könyvtárban

Írta: Miranda Atty
A csempészek ellen is küzdenek a Katari Nemzeti Könyvtárban
Szerzői jogok  euronews

Katar által támogatott turisztikai műsorunk, a Qatar 365 legújabb adása a Katari Nemzeti Könyvtárral foglalkozik. A hipermodern épület létfontosságú eleme annak a törekvésnek, hogy az ország az olaj- és gázipari óriásból tudásalapú gazdasággá váljon. A régió kultúrájától és történelmétől kezdve a legmodernebb digitalizálási technológiákig sok minden megtalálható a környék egyik legfontosabb kulturális létesítményében, ahol a csempészek ellen is harcolnak.

„Amint belépsz, láthatod a könyvtár legtöbb részlegét. Úgy terveztük, hogy a szintek emelkedjenek, és azt az érzést keltsék, hogy az olvasással, a tanulással a lélek is felemelkedhet. Az épületet teljesen bevilágítja a természetes fény, ami szintén a léleknek a tanulás általi felemelkedését szimbolizálja" - mesélte a Katari Nemzeti Könyvtár különleges épületéről az intézmény egyik munkatársa, Hind Al Hulaifi. A nő úgy véli, hogy a modern könyvtáraknak közösségi terekként is kell működniük. Természetesen könyveket is találni itt - méghozzá rengeteget. De tantermeket, innovációs központokat és szenzoros szobákat is.

A híres holland építész, Rem Koolhaas által tervezett könyvtár 2018-ban nyitotta meg kapuit. A szívében található az Örökség Könyvtár, amely egy régészeti lelőhelyre emlékeztet, és a régió gazdag történelmét dokumentáló térképeknek, kéziratoknak és fényképeknek ad otthont.

„A kiállítás nem az arab történelemre, hanem általában az iszlám civilizációra összpontosít. Például arra, hogyan vándoroltak a kéziratok területről területre, hogyan adták át az emberek egymásnak a tudásukat" - mondta Iklasz Ahmed, aki a túrákat vezet a könyvtár kiállításán, majd hozzátette: „Nagyon fontos, hogy a régióról más szemszögből is olvassunk, az utazók feljegyzéseiből, mert ők voltak az úttörők a 15., 16. század óta, és különböző célokkal érkeztek a térségbe. Most az ő naplóikból olvashatunk a múltról. Bonaparte Napóleon Egyiptomról szóló írásának második kiadása is megtalálható itt. Ezt tartják az akkori Egyiptom első részletes leírásának, mert a sok tudós és történész a teljes expedíciót dokumentálta. Ez az egyik legfontosabb elsődleges forrás, amelyből láthatjuk, milyen volt az élet Egyiptomban, különböző nézőpontokból."

A könyvtárban a katari labdarúgás történetéről volt kiállítás

Eddig 14 millió oldalnyi dokumentumot digitalizáltak

A könyvtár egyik fontos feladata az ősi anyagok digitalizálása, hogy megőrizzék őket az eljövendő generációk számára. A könyvtár digitalizálási szakemberei naponta 2000-2500 oldalt tudnak feldolgozni.

„2015-ben kezdtük és mára több mint 14 millió oldalt digitalizáltunk. Könyveket, kéziratokat, folyóiratokat, plakátokat, térképeket, fényképeket és sok mást. Az arab nyelvre koncentrálunk. Gazdagítani próbáljuk a nyelvet, és online elérhetővé tenni a dokumentumokat a kutatók, az oktatók és az egyszerű felhasználók számára is. Így bárki, bárhonnan, bármikor hozzáférhet a gyűjteményhez" - magyarázta a digitalizációért felelős részleg vezetője, Hani Elszaví Abdellatifi.

Az örökségvédelmi munkák talán nem tűnhetnek olyan fontosnak, de a könyvtár szerint 2021-ben több mint 2,5 millió ember használta az elektronikus forrásait.

Az intézmény több mint egymillió könyvnek ad otthont, és 42 ezer négyzetméternyi olvasóterem található benne. A könyvtárban minden megtalálható, amit egy ilyen helytől elvárhatunk, beleértve a kávézót, a gyermekrészleget és az éttermet, de ami igazán különlegessé teszi, az a megőrzési és konzerválási részleg.

Tények a Katari Nemzeti Könyvtárról

Megőrizni mindent, ami érték

A könyvtárnak a nagyközönség számára nyitva álló része alatt, az alagsorban található az intézmény egy másik, rendkívül fontos területe: az IFL Regionális konzerválási központ. Feladata egyszerű: az arab régió könyveinek és kéziratainak védelme.

„A régióban több millió arab és muszlim kézirat található, és nincs elég eszköz ezek konzerválására. A teljes örökséget nem tudjuk mi megmenteni, de ki tudunk képezni erre embereket. Ezért van itt egy technikai segítségnyújtási részlegünk, ahol képzést, technikai tanácsadást adunk. Itt foglalkozunk a tanulókkal együtt a munka minden egyes részletével, legyen szó kéziratokról, újságokról, térképekről. Így tudjuk elérni azt, amit mi kapacitásépítésnek nevezünk. Segítünk az embereknek jobban vigyázni a gyűjteményükre" - mondta Stephane Ipert, aki vezető tisztséget tölt be a konzerválási központban. 

Kollégája, Faríd al-Sisáni konzerválási szakértő a szervetlen anyagokra specializálódott. A szerepe a károk megelőzésére, a konzerválásra és a kockázatkezelésre terjed ki. Faríd és a csapat többi tagja az örökségvédelmi részleg összes dokumentumáért felel.

„A számítógépre pillantva tudom ellenőrizni a hőmérsékletet és a páratartalmat a raktárakban és a kiállításon. És ha kölcsönbe adunk tárgyakat, ez a rendszer lehetővé teszi számunkra, hogy a világ bármelyik Wi-Fi hálózatához csatlakozzunk, és távolról, akár az okostelefonjainkról figyeljük a dolgokat" - mondta.

2022-ben a könyvtár megnyitotta a régió első tömeges savtalanító üzemét. Az 1850-es évek után készült könyvek vagy újságok több problémát okoznak, mint a régebbi kéziratok, mivel a felhasznált anyagok vagy a fapép nagyobb valószínűséggel savas.

„Ez a savtalanító üzem egy olyan rendszer, amely egy magnézium-oxid nevű anyagot használ, amit egy oldatba keverünk bele. Mondjuk úgy, hogy az teszi különlegessé a rendszert, hogy tömegesen kezeli a dokumentumokat, nem csak egy vagy tíz elemmel foglalkozik egyszerre. Naponta akár ötven darabot is kezelhetünk, majd amikor készen vannak, betesszük őket a szárítókba, és ezek elszívják az összes, a gyártás során felhasznált folyadékot, ami még az anyagban maradt. Ezt aztán a rendszer visszaforgatja, így az anyagot végülis újrahasznosítja. A megoldás költséghatékony és környezetbarát" - magyarázta Faríd.

Könyvtárból harcolni a csempészek ellen

A központ egyik fontos feladata a nemzetközi műtárgycsempészet elleni küzdelem. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a történelmi iratok és más archív anyagok illegális kereskedelme egyre nagyobb méreteket ölt, mivel számos országban konfliktus, felfordulás van. A könyveket általában sokkal kevésbé védik a nemzeti jogszabályok, mint a más típusú műtárgyakat. Ezért olyan fontosak a központ képzései a csempészetet és fosztogatást érintő törvényekről.

„Kifizetjük jemeni szakértők utazási költségeit, hogy idejöjjenek, és részt vegyenek a képzésünkön. A cél az, hogy találkozhassanak nemzetközi szakértőkkel, rendőrökkel, vámosokkal, akiknek jelenleg nem biztos, hogy lehetőségük van Jemenbe utazni. Elmagyarázzuk nekik a jogi kereteket. A Katari Alapítvány informatikai részlegeivel közösen kifejlesztettünk egy olyan rendszert, amely éjjel-nappal figyeli a közösségi médiát, hogy megpróbálja azonosítani a csempészethez köthető bejegyzéseket. A szakértőink minden reggel megkapják a bejegyzések listáját, és a könyvtári adatbázisokkal összehasonlítva megnézik, hogy törvényes eladásról van-e szó. Ez rengeteg munka, de nagyon fontos, hogy megőrizzük a muszlim világ örökségét" - mondta Stephane Ipert, majd arról is beszélt, hogy nemzetközi együttműködés alakult a csempészek elleni harcra:

„A kéziratok meglehetősen kicsik egy átlagos régészeti tárgyhoz képest. Könnyen exportálhatók illegálisan, hogy aztán az európai piacokon értékesítsék őket. Ezért három éve az Interpollal, a nemzetközi vámszövetséggel és szakértőkkel együttműködve kidolgoztunk egy programot, amely kifejezetten a muszlim kéziratok csempészete ellen küzd."