Karins politikája tovább mélyítheti a lettek és az ország oroszajkú kisebbsége közti rossz viszonyt.
HIRDETÉSAz előzetes eredmények alapján Krisjanis Karins lett miniszterelnök jobbközépre pozicionált Új Egység Pártja nyerte a szombati választásokat Lettországban. Karins a szavazatok 19 százalékával esélyes arra, hogy egy újabb koalíciós kormány élére álljon.
A Reuters szerint az eredmények azt jelentik, hogy a szomszédos balti országok, azaz Litvánia és Észtország mellett továbbra is vezető szerepet kell játszania abban, hogy az Európai Unió határozottan lépjen fel a szomszédos Oroszországgal szemben.
A szavazókörök 91 százalékából érkezett eddig végleges adat, ez alapján kilenc párt szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy mandátumhoz jusson a parlamentben, ezek közül Karins pártja kapta a legnagyobb támogatottságot. A jelenlegi koalíció tagjai 42 helyet kapnak a 100 fős parlamentben, Karinsnak ezért további szövetségeseket kell szereznie ahhoz, hogy miniszterelnök maradhasson.
Az ukrajnai orosz inváziót követő biztonsági aggályok által dominált kampányt követően Karins a Reutersnek vasárnap reggel elmondta: azon dolgozik, hogy a hozzá hasonlóan gondolkodó pártokból álló koalíciót alakítson. „Meggyőződésem, hogy képesek leszünk ilyen megoldást találni – nyilatkozta, és hozzátette: – Nemcsak Lettországban, hanem az Európai Unióban jellemzően mindenkinek az jár a fejében, hogyan vészeljük át a telet, és hogy egységesen Ukrajna mögött maradjunk.”
Karins 57 éves, lett-amerikai kettős állampolgár, és ő az első lett kormányfő, aki teljes, négyéves cikluson át szolgált. Politikája korlátozza az oroszok és a belaruszok Lettországba való beutazását. Kijelentette: „Nem látok esélyt arra, hogy Lettországban bármelyik kormány felhagyjon Ukrajna támogatásával. Ez nem egy kis politikuscsoport véleménye, ez a társadalmunk véleménye."
Lettország közel 1,9 milliós lakosságának 27 százaléka oroszajkú. A Reuters megjegyzi, hogy Karins győzelme tovább mélyítheti a szakadékot a lettek és oroszok között.
A lett parlament épp csütörtökön szavazta meg azt az oktatási reformot, minek köszönhetően 2025-ig fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű oktatást az óvodákban és általános iskolákban.