Idén már biztosan nem tudnak hazaköltözni, de legalább áll a házuk - az Euronews exkluzív riportja
A tél közeledtével sok ukrán család visszatér azokra a településekre, ahonnan levonult a front pár hónapja. Ha áll is a házuk, az többnyire romhalmaz. Szerencséje van annak, aki fel tudja újítani. A legtöbbet le kell bontani
A harcok elmúltával egyre többen térnek vissza az ukrán fővárosba és környékére, hogy még a tél beállta előtt felmérjék, be tudnak-e költözni az otthonukba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy irpinyi házaspár, akik a 2019-es elnökválasztás idején nyilatkoztak először az Euronewsnak, most úgy döntöttek, a gyerekeik nélkül nézik meg, mi maradt a lakásukból. Amikor először találkoztak a stábbal, el sem tudták volna képzelni mindazt, amin két évvel később keresztülmentek.
A város romokban hever
Irpiny egyike volt azoknak a településeknek, amelyeket február végén indult inváziója kezdetén foglalt el az orosz hadsereg.
Akulenkóék először Ukrajna más részében kerestek menedéket, majd Anasztázia és a gyerekek továbbmentek Lengyelországba. A nyár végén tértek vissza Ukrajnába, azóta megint együtt a család.
Nagyon félelmetes volt - emlékezett vissza Anasztázia. - A férjem az erkélyen állt, a feje fölött húztak el a vadászgépek. Azt hitte, felénk tartanak a rakéták, ordított, hogy "földre!", mi meg elvetettük magunkat. Aztán mind bemenekültünk a fürdőszobába. Ott felöltöztünk, és lementünk a pincébe. A gyerekek nem is mertek többet feljönni onnan. Az egész éjszakát lent töltöttük, és reggel, amikor vége lett a kijárási tilalomnak, azonnal útnak indultunk - mesélte a fiatalasszony.
Mások heteket töltöttek a pincében
Szomszédaik nagy részét is kimenekítette egy civil szervezet pár héttel később. A házaspár egy videóban látta viszont a házat, az alattuk lévő lakások teljesen kiégtek. Nekik szerencséjük volt, a tűz csak az erkélyüket perzselte fel, befelé nem terjedt tovább. Úgy néz ki, hogy rendbe lehet hozni a lakást.
A szomszédban lángoló tűz még nálunk is megolvasztott mindent - mutatta Anasztázia. - A fémszerkezetet, ami a polcokat tartotta, a tévét, a számítógépasztalt, minden műszálas ruhát. Egyszerűen elolvadtak, olyan rettentő forróság volt. Borzasztó állapotba van minden, de már vannak terveink, tudjuk, mit akarunk másképp csinálni - folytatta. - Nem követjük el ugyanazokat a hibákat - mondta mosolyogva. - Például máshova tesszük a konnektorokat. A lényeg az, hogy legyen vége a háborúnak. És akkor máris minden jobb lesz - nézett a férjére bizakodva.
"Boldogságnak nem nevezhetem, de jó érzés volt hazatérésünkkor megállapítani, hogy pár, a szívünknek fontos dolog túlélte az itt történteket. Néhány kis csésze... Ó... Annyira megkönnyebbültem, amikor előkerült a jegygyűrűm, és kiderült, hogy újra lehet fényesíteni és viselni" - tette hozzá.
Még nem tudni, mikor kezdik renoválni a házat
A felújítás idén már biztosan nem kezdődhet el. Nemcsak azért nem, mert egyelőre nincs pénzük rá, hanem azért sem, mert először rendbe kell tenni az alattuk lévő emeleteket és a tetőt is. A romos tetőszerkezetre addig is felhúztak egy ponyvát. Nem volt könnyű elintézni, de sokan segítettek: politikusok, civil szervezetek, önkéntesek. Végül csak meglett - meséli a pár.
A hatóságok először le akarták bontani az egész épületet, de aztán a renoválás mellett döntöttek. Úgyhogy ezt ki kell várniuk. Még nem lehet tudni, mikor kezdik el.
Nagyon sok ukrán család élete egyik napról a másikra omlott össze tavaly télen. Most egy újabb tél közeleg, és bár semmi jele, mind nagyon bíznak abban, hogy újra békét hoz Ukrajnára.
