Az orosz állami médiában úgy mutatják be Magyarországot és kormányát, mint aki elszakad a többi európai országtól, és idézik, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter kritizálja az EU Oroszország elleni szankcióit.
HIRDETÉSOroszország célja Magyarországot úgy beállítani a nemzetközi színtéren, mint Európától elszakadó államot - írja a Jerusalem Post elemzésében. A Seth J. Frantzman által jegyzett cikk szerint Moszkva számít Budapest támogatására a Nyugat által az ukrajnai háború miatt ellene bevezetett szankciókkal szemben.
A cikk emlékeztet rá, hogy a TASZSZ orosz állami média által közzétett több írásnak a középpontjában is Magyarország áll, és azok egyértelmű célja, hogy Budapestet úgy ábrázolják, mint amely eltávolodik Európától. Az elemzés szerint ez egy klasszikus politikai manőver, amely arra irányul, hogy megosztottságot szítson Európában és sokszor abban nyilvánul meg, hogy Moszkva támogatja az egységes Európa gondolatával ellenzőket.
Jelentés a külföldi hatalmak beavatkozásáról az EU-ban
Az elemzésben megjelenik az az év elején (február 8-án, tehát a háború kezdete előtt) nyilvánosságra hozott jelentés, melyben EP-képviselők feltérképezték, hogy miként próbálják külföldi hatalmak az információk manipulálásával és az EU belügyeibe való beavatkozással aláásni a demokratikus folyamatokat. Ennek egyik részében név szerint említettek több pártot, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a Kremllel a német AfD és a brit Brexit párt mellett. A jelentés a Jobbikra is külön kitér, mert korábban az AfDhez hasonlóan közreműködtek "választási megfigyelőként a Kreml által ellenőrzött választásokon, például a kelet-ukrajnai Donyeckben és Luganszkban, hogy megfigyeljék és legitimálják az oroszok által támogatott választásokat".
A jelentéssel kapcsolatban március 9-én fogadott el egy állásfoglalást az EP, miszerint "jobban kellene védekezni a külföldi beavatkozás és a félretájékoztatás ellen". Az egyik javasolt ellenlépés az volt, hogy "bizonyos európai politikai pártok tisztázzák teljes körűen az Oroszországgal ápolt rendkívül helytelenített politikai és gazdasági kapcsolataikat"
A jelentést a képviselők 552 szavazattal, 81 ellenében és 60 tartózkodás mellett fogadták el.
A magyar kormány hadjárata az uniós szankciók ellen
Az orosz állami média cikkei felidézik, hogy hétfőn Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette: nemzeti konzultációba kezd a kormány arról, mit gondolnak a magyarok a szankciók jogosságáról. Felemlegetik azt is, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szeptemberben arról beszélt, hogy Európa többet ártott saját magának a szankciók bevezetésével, mint amennyit elért általuk, és, hogy a háború meggyengítette Európát és az Uniót.
Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője akkor a Facebookon válaszolt a magyar külügyminiszter szavaira. Szerinte Budapest az, ami folyamatos ellenállásával megbontja az EU egységét. Arra pedig, hogy "az EU vezetői nem tudták elérni, hogy ne az uniós lakosság fizessen rá az orosz háborúra", azt írta Nikolenko, hogy "az ukránok saját életükkel fizetnek, hogy Európa többi részén az embereknek ne kelljen a háború borzalmait látniuk".
Az izraeli politikai életben kiegyensúlyozott hírforrásként nyilvántartott Jerusalem Post azt elemzi, hogy mivel Magyarország úgymond mindkét táborban megvetette a lábát, oroszbarát politikát folytató európai uniós államként jól szolgálja Moszkva azon céljait, amelyek az EU megosztására irányulnak.
Azt is felemlegeti a szerző, hogy egyes elemzők arra számítottak: egy olasz jobboldali kormány megerősíti az EU-n belül a magyarok pozícióját, de a vasárnap megválasztott, Giorgia Meloni vezette kabinet eddig nem mutatja ennek jelét, hiszen elítéli az "orosz agressziót".
Az elemzés úgy összegez, hogy Magyarország egyelőre magára maradt nézeteivel az unión belül, de a következő hónapok nehézségei felboríthatják ezt a tendenciát, és Budapest "még meg is úszhatja".
Izrael egyébként kedden bejelentette, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan nem ismeri el az oroszok által megszállt területeken tartott referendumokat, és kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Az izraeli kormányfő Yair Lapid már korábban is több nyilatkozatában kritizálta Moszkva háborúját. A jeruzsálemi kormány aggódik, hogy iráni gyártmányú katonai drónok veszélyeztetik az ukrajnai zsidóságot, de eközben Izraelt is érik gyakori bírálatok, amiért nem küld katonai támogatást Ukrajnának.