Rakétatámadást, majd arra viszontcsapást provokált az izraeli szélsőségesek menete
Kommentek
A Hamász katonai létesítményeit lőtte éjjel az izraeli hadsereg a Gázai övezetben, jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a Ynet csütörtökön. Az incidens közvetlen előzménye az izraeli szélsőségesek zászlós menete, amit provokációként értékel a Hamász.
Az izraeli hadsereg több légicsapást hajtott végre éjjel a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezet rakétakilövő állásai ellen, valamint a rakétahajtóművek gyártásához szükséges vegyszerek földalatti raktárához vezető alagút ellen a lap információi szerint.
Az izraeli hadsereg szóvivője csütörtök reggel magyarázta, hogy az izraeli lépés válasz volt a Gázából izraeli civil településekre szerda este kilőtt rakétára, ami anyagi kárt okozott Szderótban. A rakéta nem indította be a Vaskupolát.
Az izraeli szélsőségesek menete provokált a Hamász szerint
A Hamász néhány órával a jeruzsálemi izraeli zászlós felvonulás után lőtte ki a rakétát Szderótra. Izraeli jobboldali szélsőségesek azt tervezték, hogy szerdán izraeli zászlókat lobogtatva menetelnek Jeruzsálem muzulmán negyedében.
A palesztinok provokációnak tekintik az ilyen izraeli felvonulásokat. Tavaly májusban egy hasonló menet után indult meg a 11 napos Falak őrzői hadművelet a Gázai övezet fegyveres szervezetei ellen.
Az izraeli biztonságiak elterelték a muzulmán negyedbe tartó menetet
Most azonban a rendfenntartók még az óvároson kívül feltartóztatták a több száz menetelőt, de a felvonulók többsége a számukra engedélyezett Jaffa-kapun át (a muzulmán negyed érintése nélkül) eljutott a Siratófalhoz.
"Az izraeli vezetés fogja viselni a teljes felelősséget a zászlós menet és a veszélyes és provokatív intézkedések következményeiért" - közölte szerda este a Hamász.
Jeruzsálem három világvallás szent városa
Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától Ciszjordániát, benne Kelet-Jeruzsálemet és az óvárost, ahol a muzulmán, a keresztény és a zsidó vallás szent helyei találhatók.
Az izraeli-jordániai megállapodások szerint a Templom-hegyet a muzulmánok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel. A hegyet zsidók is látogathatják, de nem imádkozhatnak és semmilyen vallási szertartást nem tarthatnak ott.
Az időszámítás szerint 70-ben a rómaiak által lerombolt zsidó szentély helyén, a Templom-hegyen jelenleg a muzulmánok Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helye, az Al-Aksza-mecset és a Sziklamecset áll.
A Templom-hegytől nem messze van a Szent Sír-bazilika, Jézus kereszthalálának és sziklasírjának helye, és a Templom-hegy nyugati támfala a Siratófal, a zsidók jelenlegi legszentebb helye.