Moldova lélegzetvisszafojtva figyel

Witness
Witness   -  Szerzői jogok  euronews
Írta: Julian GOMEZ

Milyen kockázatokkal néz szembe Ukrajna szomszédja, ahol évtizedes vita van oroszbarátok és nyugatbarátok között?

Katonailag semleges, de egyértelmű európai törekvésekkel, valamint a nyugattól és Oroszországtól erősen függő gazdasággal Moldova Ukrajna legsérülékenyebb szomszédja. Milyen valós kockázatokkal néz szembe? Erre keresett válaszokat a helyszínen Julián López Gómez, az Euronews riportere.

Három napot töltök Moldovában, ezalatt végigutazom az országot, és több tucat emberrel találkozom, nyugat- és oroszbarátokkal; moldávul és oroszul beszélőkkel; miniszterekkel és kisvállalkozások tulajdonosaival.

Az a benyomásom, hogy egy olyan országba érkeztem, amely lélegzetvisszafojtva várja, mi fog történni.

Az első találkozót a Maxemchuk családdal sikerül összehozni egy parkban, Moldova fővárosában, Kisinyovban.

Nyugodt vasárnap reggeli sétának tűnik, de a feszültség és a szorongás érezhető az amerikai-moldovai páron és négy gyermekükön.

19 év itteni élet után a bőröndjeik készen állnak, ha el kell hagyni az országot.

"A legtöbben itt megértik, hogy könnyen lehet, mi leszünk a következők. Itt nagyon hasonló a geopolitikai helyzet, mint Ukrajnában" - mondja John.

"De nincs túl sok ember, aki védekezhetne. Az ukránok bátrak. Az ukránok, férfiak és nők megvédik magukat, azok, akik ott maradtak" - teszi hozzá Aliona.

John ezután megjegyzi, hogy "ez egy pici ország. Kijev város lakossága nagyobb, mint egész Moldováé, azt hiszem."

Aliona már nem tudja visszatartani a könnyeit.

"Nem akarjuk, hogy ezt a gyerekeink lássák. Bombázást, lövöldözést halljanak. Nem akarjuk itt hagyni apáinkat és testvéreinket, hogy harcoljanak, mert... ez nem a mi harcunk. Ez a mi otthonunk." mondja.

A család helyzete jól mutatja, hogy a szomszédos háború milyen félelmeket és szorongásokat okoz Moldovában.

Oroszbarátok és nyugatbarátok konfliktusai

Ez a volt szovjet köztársaság mindössze 2,6 millió lakosával Európa legszegényebb országa.

A Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedés óta a nyugat- és oroszbarát pártok erősen polarizálták az itteni politikát.

A következő találkozóm a Külügyminisztériumban lesz.

Az orosz invázió heves elítélése után a nyugatbarát kormány hivatalosan is benyújtotta az európai uniós tagság kérelmét.

Nicu Popescu, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter azt mondja, az ország érzi a saját sebezhetőségét.

"Ukrajna déli szomszédjainak többsége az Európai Unióban, a NATO-n belül van. Külső biztonsági garanciákkal rendelkeznek. Sokkal magasabb az ellenálló képességük. Jobban működő gazdaságaik vannak. Konszolidáltabb költségvetésük. Erősebb intézmények. Moldovában magas a korrupció szintje. Moldovának intézményi gyengeségei voltak. Moldovában szeparatista konfliktus van" – sorolja. "És ebben az értelemben igen, Moldova egy törékeny állam egy nagyon nehéz régióban. Ezzel a háborúval az lett az első számú prioritásunk, hogy a társadalom egységes maradjon, és mondhatom, hogy ez a háború valóban egyesítette társadalmunkat."

A hagyományosan euroszkeptikus és ruszofil parlamenti ellenzék mindeddig hozzájárult ehhez az egységhez.

Találkozom a Moldovai Szocialisták Pártjának (PSRM) képviselőjével. A csoportnak 22 képviselője van; akik többször is béketárgyalásokra szólítottak fel.

Ezenkívül konkrét törvényeket javasoltak Moldova semleges státuszának erősítésére.

„Úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg semlegesek vagyunk, biztonságban vagyunk” – mondja Adrian Lebedinschi. "Van példa más országokban, például Svájcban, Ausztriában vagy Liechtensteinben, és sok másik országban a világon, ahol bejelentették, hogy semlegesek akarnak lenni. Ez pedig lehetővé tette számukra, hogy eddig egyetlen katonai konfliktusnak se legyenek részesei."

Márpedig Moldova már egy lappangó katonai konfliktusnak ad otthont.

A Dnyeszteren túli mesterséges határhoz utazom.

A 90-es évek elején egy halálos háború után ez az oroszbarát régió kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ENSZ-ország sem ismerte el.

Körülbelül 1400 orosz katona tartózkodik ott. Oroszország még konzulátust is alapított.

Moldova európai uniós tagságért tett erőfeszítéseire reagálva a régió megismételte nemzetközi elismerés iránti kérelmét.

Forgatni akarunk, de nem engedik. De mivel tudni szeretném, milyen a hangulat most arrafelé, felhívok egy orosz informatikai mérnököt, aki Tiraszpolban, a régió fővárosában él.

"Nem túl rossz a légkör. De sokan támogatják... nem tudják kit támogassanak?. Szóval nem értik, kinek van igaza, kinek nincs igaza. A Dnyeszter Menti Köztársaságban sok az orosz nyugdíjas, és kapnak némi pénzt Oroszországból. Ez a legproblémásabb embercsoport. Nyomás alatt állnak." – mondja a férfi, aki csak névtelenül akar nyilatkozni.

Azt mondja, hogy az orosz invázió óta elvesztette a fizetésének felét. Megkérdezem tőle, hogy a Dnyeszteren túliak aggódnak-e a jövőjük miatt.

"Az emberek aggódnak a munkájukért, a hétköznapi életükrét. De amikor ilyen közel van a háború a határainkhoz, az aggodalom nő" - válaszolja. "Az európai embereknek meg kell érteniük, hogy Transznisztria nem agresszor, a Dnyeszter Menti Köztársaság nem támadó. Nem támogatja egyik oldalt se. Soha. Csak békét akar."

Nem Transznisztria az egyetlen hely, ahol csillapítani próbálják a lappangó feszültségeket.

Délkeletre utazok egy másik érzékeny régióba; mindössze 35 km-re vagyok az ukrán határtól.

Gagauzia egy autonóm terület, amely nagyon szoros politikai, társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

A nyolc évvel ezelőtti népszavazáson az itteni szavazók túlnyomó többsége az EU-integráció helyett az Orosz Föderációval való még szorosabb kapcsolatok mellett döntött.

De manapság a helyi hatóságok inkább politikai óvatosságra törekszenek. Legalábbis ez a benyomásom, miután meghallgattam Gheorghii Leiciut, a Gagauzia Népi Nemzetgyűlés alelnökét.

Közvetlenül a Közgyűlés székháza előtt büszkén áll Lenin hatalmas szobra.

„Ez egyfajta harc a testvérek között” – mondja oroszul az alelnök. "Nem látjuk feketén-fehéren a helyzetet. Még ha provokálnak is minket egy kemény álláspont kinyilvánítására, ezt nem tehetjük meg. Csak reméljük, hogy a helyzet békével fog véget érni."

Sebezhetőség a politikán túl is

Ha politikailag kiegyensúlyozott is, Moldova óriási társadalmi és gazdasági feszültségekkel néz szembe.

A szomszédos háború tovább gyengítette a világjárványtól és az energiaválságtól már amúgy is meggyengült gazdaságot.

Az ország szinte teljesen az orosz energiától függ, magas inflációtól, stagnálástól és megszakadt ellátási láncoktól szenved.

A kihívásokat fokozza, hogy Moldova lakossága csaknem 4 százalékkal nőtt, mivel több százezer ukrajnai menekült keresett biztonságot határain belül. A moldovaiak hatalmas erőfeszítéseket tettek a segítségükre.

Felkeresem az ország legnagyobb menekültközpontját is. Korábban covidkórházként működött a járvány csúcspontján. Azon a napon, amikor ott jártam, 600 anya és gyerek volt ott.

A menhelytől nem messze a Maxemchuk család is aktívan részt vesz a menekülteknek szóló különféle segélyprogramokban. A súlyos helyzet ellenére úgy döntöttek, egyelőre maradnak.

"Bárhogy alakulnak is a dolgok, azt hiszem, az emberek hatalma, ereje, nagy szíve győzni fog. Győznie kell." mondja búcsúzóul Aliona, mielőtt tovább sétál férjével, négy gyermekével és egy fekete labradorral.

kapcsolódó cikkek

Forró téma

További hírek erről:

Orosz-ukrán háború