Az 50 évvel ezelőtti "Véres Vasárnapra" emlékeztek az egykori áldozatok hozzátartozói, észak-ír politikai vezetők és az ír miniszterelnök Derryben. 1972. január 30-án brit katonák 13 embert lőttek agyon, amikor tüzet nyitottak az ír katolikus polgárjogi mozgalom tüntetőire az észak-ír városban.
HIRDETÉSAz 50 évvel ezelőtti "Véres Vasárnapra" emlékeztek meg az egykori áldozatok hozzátartozói, észak-ír politikai vezetők és az ír miniszterelnök Derryben.
1972. január 30-án brit katonák 13 embert lőttek agyon, amikor tüzet nyitottak az ír katolikus polgárjogi mozgalom tüntetőire az észak-ír városban.
"A város teljesen elcsendesedett. Sok emberrel beszéltem azóta, még egykori katonákkal is, akik itt voltak akkor, bár nem a tüzelő egységben. Ők is azt mondták, hogy szörnyű volt. A gyerekek nem dobáltak köveket, nem lőttek rájuk. Még a katonák számára is furcsa volt ez" - meséli Michael Mc Elhinney, az egyik áldozat testvére.
Azon a napon több ezer ír tüntetett egy új brit törvény bevezetése ellen, amely alapján bírósági tárgyalás nélkül lehetett volna bebörtönözni terroristagyanús személyeket. A tömeg dobálni kezdte az oszlatásra kivezényelt katonákat, akik a gumilövedékek után éles lőszerrel kezdtek tüzelni.
A múltbeli jogtalanság máig fájó pont az észak-írek számára. Ugyan 2010-ben az akkori brit miniszterelnök, David Cameron az állam nevében bocsánatot kért az incidens miatt, a jogi elszámoltatás nem történt meg.
Két hivatalos vizsgálat is történt a felelősségek megállapítására: az első azonnal a lövöldözés után tisztázta a brit katonákat a vádak alól, a második viszont 2010-ben indokolatlan fegyverhasználatot állapított meg. Az ügyészség azonban nem emelt vádat egyetlen katona ellen sem, az eljárás továbbvitelére az egyik áldozat rokona azonban keresettel élt - az ügy tehát még folyamatban van.