A regionális parlament elítélte a boszorkányüldözéseket.
A katalán autonóm parlament elfogadta a 15. és 18. század közötti boszorkányüldözéseket elítélő állásfoglalást.
Barcelonában a képviselők nagy többséggel megszavazták azt a határozatot, amely a boszorkányság vádjával igazságtalanul bíróság elé állított és kivégzett több mint 700 nő rehabilitálását célozza – írja a bbc.
A dokumentum felszólítja az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül utcajegyzékeiket, és történelmi jóvátételként közterületek viseljék áldozatok nevét. Baloldali csoportok kezdeményezték, hogy nevezzenek el utcákat a meggyilkoltak tiszteletére. Szerintük a „nőgyűlölő üldözés” áldozatairól van szó.
A katalán parlament döntésével szorgalmazza egy akadémiai tanulmány elkészítését is, amely a nemi szempontok figyelembevételével vizsgálja a boszorkányüldözéseket.
Spanyol történészek szerint Katalónia volt az egyik első régió Európában, ahol boszorkányperek indultak. 1424-ben ott fogadtak el először olyan törvény, amelyben bűncselekménynek minősítették a boszorkányságot, a büntetés akasztás volt. A célpontok cagy orvosi tudással rendelkező javasasszonyok, bábák voltak, vagy valamilyen okból a társadalom peremére szorult nők, de tipikus áldozatok voltak olyan nők is, akik önállóan rendelkeztek valamilyen vagyon felett, tipikusan azért, mert özvegyen maradtak.
Katalóniában azért is öltek meg több nőt a boszorkányperek eredményeként, mert az Inkvizíciónak itt nem volt joghatósága. Bár az Inkvizíció könyörtelen intézményként él a köztudatban, de a bűncselekmények bizonyítására volt kidolgozott eljárásjog, a bizonyításnak is voltak szabályai, ezért az Inkvizíció kezére került feltételezett boszorkányokat olykor felmentették.
A boszorkányokat a középkorban gyakran okolták gyermekek váratlan halála vagy a rossz termés miatt. Európa-szerte több tízezer nőt öltek meg koholt vádak alapján.
