A belfasti pékség nem vállalta, hogy olyan tortát készítsen, melyen szerepel a "támogassa a melegházasságot" felirat.
HIRDETÉSAz Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította egy észak-írországi aktivista keresetét, így nem tárgyalják az úgynevezett melegtorta-ügyet. Hét évvel ezelőtt egy férfi a melegházasság támogatására buzdító süteményre adott le rendelést egy belfasti pékségben. Az üzletben azonban ezt megtagadták.
Több évnyi mérlegelés után tagadta meg a tárgyalást az ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az úgynevezett északír melegtorta ügyében. Az eljárást az északír aktivista, Gareth Lee kérte 2019-ben, aki öt évvel azelőtt a "támogassák a melegházasságot!" – felirattal rendelt tortát egy belfasti cukrászdában. Az üzletben előbb felvették a rendelését, de két nappal később visszamondták azt. Akkoriban ugyanis az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországban nem volt törvényes a melegházasság. A strasbourgi bíróság azért ejtette az ügyet, mert szerintük a kérelmező „nem merítette ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket”, amelyek az Egyesült Királyság bíróságain álltak rendelkezésére.
Az aktivista ügyvédje csalódott.
“Úgy gondoljuk, hogy a törvényszék elmulasztott egy lehetőséget. Komoly jogi érveink voltak, de ezeket nem vették figyelembe. Úgy gondoljuk, hogy megmarad a bizonytalanság” – mondta az Euronewsnak Ciaran Moynagh ügyvéd.
Az aktivista korábban már másodfokon pert veszített a pékség ellen Észak-Írországban. Ott egyébként a melegházasságot csak 2020 januárjában ismerték el a hatóságok, vagyis a rendelés leadásakor nem volt törvényes. A Christian Institute nevű civil szervezet üdvözölte a döntést, ami szerintük segíti a szólásszabadságot. Egy jogi szakértő szerint itt nem volt szó állami elnyomásról.
"Az Emberi Jogok Európai Bírósága leginkább olyan ügyekkel foglalkozik, ahol egyes polgárok jogait sérti meg az állam. Ebben az esetben azonban két magánszemély vitája vezetett konfliktushoz a vallásszabadságról és a szólásszabadságról” – mondta Tobias Lock, az európai alapvető jogok szakértője.
Tobias Lock szerint azonban a bíróság üzenetet küldhetett volna annak a 47 tagállamnak, amelyek elismerik a fennhatóságát Európában, hiszen ezek közül több olyan is van, ahol nem tartják tiszteletben a szexuális kisebbségek jogait.