Afganisztánban nem csak a koronavírus-járvány és az idei aszály miatt kerül egyre nehezebb helyzetbe a lakosság. A tálib hatalomátvétel is nagyban belejátszik, hiszen a nemzetközi közösség nagy része nem fogadja el az új kormányt, leállt a segélyezés, és a bankok befagyasztották az afgán pénzeket.
Afganisztánban programot indított a tálib vezetés az egyre nagyobb tömegeket érintő éhínség felszámolására.
Munkáért cserébe búzát kínál a nagyvárosokban: ezzel csak a fővárosban, Kabulban 40 ezer embernek biztosít megélhetést.
Nemzetközi civil szervezetek már hónapok óta figyelmeztetnek, hogy az afgán lakosság helyzete villámgyorsan romlik, miután a szélsősége iszlamista és pastu nacionalista tálib mozgalom vette át a hatalmat augusztus közepén.
Az új kormány mezőgazdasági minisztere, Abdul Rahman Rased azt magyarázta legutóbbi beszédében, hogy a szegénységnek és az éhezésnek nagyon sok oka van, az egyik ezek közül a koronavírus-járvány, amely az egész világot érinti. A másik az aszály, amely Közép-Ázsiát sújtja. A harmadik Afganisztán nemzetközi segélyezésének felfüggesztése, illetve a külföldi bankokban tartott afgán állami pénzek befagyasztása.
A Vöröskereszt bejelentette, hogy segítséget nyújt az ország északi részén lévő menekülttáborokban, de ez csak ötszáz afgán családnak jelent esélyt a túlélésre. Úgyhogy arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy álljon szóba a tálib vezetéssel, mert a segélyszervezetek önmagukban nem fogják tudni megakadályozni a humanitárius katasztrófát Afganisztánban.